Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930
következő évtizedben —, de a faji probléma felvetése a mozgalom későbbi eltorzulásának csíráit is magában hordozza. A röpirat hatásáról, következményeiről itt most csak annyit, hogy Balogh Edgár, hazatérve Csehszlovákiába, még 1928 augusztusában megalapította a Szent György Kör cserkész fiataljaiból a Sarlót, amelynek fejlődése az „etnográfiai szocializmus”-tól a kommunista mozgalomban való felolvadásig nagyon sok párhuzamot kínál a budapesti Bartha Miklós Társaságéval. 3. JózsefAttila első lépései a Bartha Miklós Társaság felé József Attila 1927 szeptemberében hazatért Párizsból. Beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára, egy ideig járt is az előadásokra és vizsgázott az első félévből. Azután 1928- ban megismerkedett Vágó Mártával, akibe hamarosan szerelmes lett. Vágó József, az apa baráti körében felelevenítette korábbi kapcsolatát a polgári radikális körökkel. Később, Vágó Márta londoni tanulmányi éve kezdetén lesz József Attila a S%á%adunk munkatársa A Bartha Miklós Társaság Értesítőjébe^ című, a folyóirat 1928. novemberi számában megjelent írásával. József Attila a BMT októberi Ertesítő)ét szemlézi. A szeptemberi, ugyancsak kőnyomatos Tájékozató a Bartha Miklós Társaságról ismertetésére — kommentálására — Bajcsy-Zsilinszky Endre vállalkozott az Előőrsben. Itt álljunk meg egy pillanatra! Bajcsy-Zsilinszky Endre 1928. március 15-én indította Előőrs című radikálisan jobboldali hetilapját. Már a lap második számában feltűnik Afra Nagy János, aki 1928-ban lesz a BMT tagja. Július végétől a Békéssy Sándor néven publikáló Szathmári Sándor, majd a Bartha Miklós Társaság más literátusai is jelentkeznek itt írásaikkal. Szeptember 16-án jelenik meg Fábián Dániel első írása az Előőrsben. Ebben Szász Zoltánnal polemizál, aki az Ady-röpiratot bírálta a Nyugatban. Ugyanekkor, 1928. szeptember 16-án hírt ad az Előőrs arról is, hogy ,A Bartha Miklós Társaság újra megkezdte rendes egyesületi életét...”, és az elnökség — értsd maga Fábián — „...felkéri mindazokat, akik az Ady Endre nyomdokain a magyarabb magyar jövendőért küzdő háború utáni fiatal generáció öntudatos szervezkedését támogatni akarják, lépjenek a Bartha Miklós társaság tagjai közé.”3 Szeptember 30-án Bajcsy-Zsilinszky Endre négy kolumnás [!] vezércikket ír A magyar harmincévesek címmel. ,,A Bartha Miklós Társaság — írja Bajcsy-Zsilinszky Endre — önmagát így jellemzi röviden szeptemberi értesítőjében: »az érett magyar ifjúság szellemi akcióközpontja.« Valóban annak ígérkezik.” Ezután szemlézi munkaprogramjukat, majd figyelmezteti őket, hogy nem rendezkedhetnek be tisztán önképzésre és egymás képzésére. Bele kell merülniök a cselekvő életbe, mert az ifjúság „csak így termelheti ki magából a Fábián Dánielek mellé az Endre Lászlókat”. Ezt az értesítőt valószínűleg Fábián Dániel juttatta el az Előőrs szerkesztőjéhez. De ki juttatta el az októberi értesítőt József Attilához? Feltehetőleg költőtársa, Simon Andor. Simon Andornak és barátjának, Ladányi Imre festőművésznek megtetszettek József Attila üde, népi hangvételű versei, elsősorban a Vágó Márta születésnapjára írt Gyöngy, amely többek, így Csorna Jenő és Gergely Pál szerint a költő belépője volt a BMT-be. A BMT 1928 októberében kiadott 8 oldalas, kőnyomatos Értesítője, mely voltaképpen egyetlen a maga nemében, hisz a szeptemberi, címe szerint Tájékozató volt, „az ifjú 3 Vö. Tasi József: József Attila Előőrs-korszaka. MKSz, 1981. 4. sz. 332—337.1.-122-
