Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - József Attila - nem középiskolás fokon
József Attila — nem középiskolás fokon N emrégiben felkért a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik fiókja, hogy általános iskolás olvasóinak tartsak előadást József Attiláról. Felkészülés közben ádapoztam az általános iskolás tankönyveket, hogy az előadás és az azt követő beszélgetés során legyen mire támaszkodnom. Nem érdektelen tapasztalatokra tettem szert. * Már az általános iskola első osztályában (Olvasókönyv /.) találkozik az ími-olvasni tanuló kisgyerek József Attilával, a Kertész leslek első versszaka ürügyén. Másodikban (<Olvasókönyv 2.) a Csoszpgi az öreg suszter és az Altató, harmadikban (Olvasókönyv 3.) József Jolán A város peremén című regényes életrajzának részlete képviseli a költőt, negyedikben pedig (Olvasókönyv 41) elolvashatja a Curriculum vitae 1919-ig terjedő sorait, vagyis hiteles képet kap a költő gyermekkoráról. FIárom verset is olvashat-tanulhat a negyedikes. Ezek a Mama, az Aki szegény, az a legszegényebb és a Perc. Most három év szünet következik, a nyolcadikos tankönyv feladata lesz a kamaszodó, nyiladozó értelmű ifjút megismertetni a huszadik század magyar és világirodalmával. Az Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 8. osztálya számára legújabb, 1979 júniusában megjelent, tizenötödik kiadása van a kezemben, dr. Horváth Gedeoné kiváló tanár és Vörös József munkája. A kötet borítólapján göcsörtös fatörzset „döntögető” favágó rajza sugallja, hogy központi helyen József Attilával is találkozni fogunk. Valóban, a 383 oldalas tankönyv két helyen, önálló fejezetben is foglalkozik József Attilával. Sőt a huszadik század magyar irodalmát bemutató első rész összefoglaló címe is — „Jöjj el, szabadság!” — idézet, a költő Levegőt! című verséből. Itt József Attila-címszó alatt a Favágó, az Anyám, és a Mondd, mit érlel... című versek találhatók, a szöveggyűjteményben pedig a Nyár, az Eperfa, a Megfáradt ember, a Születésnapomra, a Medvetánc és a Mikor az utcán átment a kedves című költemények. Itt olvashatjuk a másodikos Olvasókönyvből már megismert Csoszogi az öreg suszter című elbeszélést, valamint mindkét helyen a Curriculum vitae néhány részletét. Nem a közölt versekből kirajzolódó József Attila-portréval van vitám — bár más összeállítás is elképzelhető —, hanem a költő életrajzának bemutatásával. Mint már írtam, a tankönyvnek ez a tizenötödik kiadása, tehát a hatvanas évek elején készült. A szerzők József Attila-képe ennél jóval korábbi dátumra, az ötvenes évek első felére vezethető vissza. Erre vall az indokoladanul sok idézet József Jolánnak A város peremén című, 1950- ben kiadott kötetéből, mely a személyi kultusz József Attila-képét tükrözi. így például a tankönyv 241. lapján A munkásmozgalomban című, József Jolán könyvéből kiemelt részlet beszámol a kommunista ifjúmunkásokkal a Hármashatár-hegyre kiránduló költőről. Idézem néhány sorát: „Az előadást követő vita során tudományos szocialista felkészültsége feltűnt az előadónak. Megkérdezte a túravezetőt: — Ki ez az ifjú? — József Attila. Aki a Népszavába ír verseket. Nemrég jött haza Párizsból.” Mielőtt az idézetet kiigazítanánk, olvassunk el néhány mondatot a következő lapról is, a könyvrészlet folytatásából: „Költeményeinek még a ritmusa is világnézetét tolmácsolta, a vers lüktetésével is harcra tüzelt. A MEMOSZ-ban egy este, a »100 %« szavalókórus előadta a »Tömeg« című versét. Száz ifjúmunkás, fiúk és lányok sorakoztak a-111 -
