Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

ADY ENDRÉRŐL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Lengyel Menyhérttel

én közvetítő' legyek itt ezekben a dolgokban, hogy mikor ő elutazik, én képviseljem ó't a Nyugatnál. Úgyhogy, engem a Nyugat titkárává tettek meg, egy jó ideig hivatalosan úgy szerepeltem, mint a Nyugat titkára. Osvát remek ember volt, aki mindig mindenben az írók pártján állott, és vele nagyon jó barátságban voltam. Hatványt nagyon tisztelte, mert tulajdonképpen neki volt köszönhető' a Nyugat létrejö- vetele, mert ó' hozta a pénzt hozzá; Osvát pedig majdnem minden cikkemet elolvasta vagy közreadta anélkül, hogy akár egy szót is változtatott volna rajta. Valószínű, mint most látom, hogy ő rendkívül hasznos és kitűnő' ember volt az írókkal szemben. Ez volt neki a legfontosabb. Ha ó'fel tudott fedezni egy íróban valami tehetséget, annak köz- zéadta a munkáját. Igen. Később aztán konfliktusba került ott a vezetőkkel, és öngyilkos lett.

Vezér: Tessék mondani, a Nyugat környékén nem emlékszik még másvalakire? Például Ignotusról nincsen személyes emléke?

Lengyel: Nagyon jól ismertem Ignotust.

Vezér: Ignotus belefolyt-e a Nyugat szerkesztésébe?

Lengyel: Igen, egy időben aztán ó' volt a szerkesztő'. Nekem Ignotusról igen jó emlékeim vannak, tudniillik egyszer felfedeztem, hogy Ignotus volt az a tanú, aki a Próféta című színdarabomat — melyet ma is a legjobb drámámnak tartok -, nagyon kedvezően fogadta. Egy nagy cikket írt arról, hogy ez milyen jó darab.2 Es ez nekem elég volt. Mások szintén úgy írtak egyes darabjaimról, hogy felismerhettem, ez az ember tanúja annak, hogy én jót és szépet akartam.

Vezér: Ez az Ady-cikk is arra vall, hogy ő is megértette. ’

Lengyel: Ez az Ady-cikk is roppant kedves.

Vezér: Tessék mondani, ha már az ön munkásságánál tartunk, mint drámaíróra kik hatottak leginkább? Kiket olvasott, ki volt az ideálja, mikor elkezdett drámát írni?

Lengyel: Hát kérem, én elsősorban elvégeztem a drámaírás „akadémiáját”, mert kassai újságíró koromban, amikor félig hivatalnok, félig újságíró voltam, minden este színházban ültem, minden darabot láttam, minden darabról írtam kritikát; szóval ez egy iskola volt, ezek az előadások hatottak rám. Mert az egy nagyon érdekes színházi élet volt,

67