Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

ADY ENDRÉRŐL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Dienes Valériával

Rába: Abban a nagyon szép tanulmányában, amelyet a Nyugat 1924-es Babits-számában írt A filozófus címen,3 úgy látja, hogy a Nyugtalanság völgye című Babits-kötetnek az egész alapgondolata egy bergsoni gondolat, itt az egész köteten végigvonulna egy bergsoni szemlélet, vagy inkább egy ösztönös érzelmi rátalálás, találkozás, ami csak egyes részekben van jelen?

Dienes: Szerintem ez egy olyan belső rokonság, hogy az ő szüntelenül hullámzó belső nyugtalansága annyira visszhangot talált ebben a bergsoni gondolatban, hogy magától ment át költeménybe. Én nem hiszem, hogy kellett neki egy bergsoni hatás, mert ő magától is azt írta volna. Ellenben őbenne nagyon élénk visszhangot keltett az a szava Bergsonnak, hogy: „La philosophic c’est une inquiétude.”'1 És ezt sokszor idézte is. Legtisztábban Babits a maga bergsonizmusát abban a versben fogalmazta meg, amelynek a címe: Hadjárat a semmibe. Ezt is akkor írta. Egy egész csomó ilyen strófája van előttem, amiben az oszthatóság és az oszthatatlanság, a végesség és a végtelenség, és a bergsoni nyugtalanság lüktet.

Rába: Szabad még egy kérdést ugyanehhez a tanulmányhoz fűznöm? A gólyákalifárcíZ is ír pár szót ebben. A gólyakalifát az átlagolvasó úgy fogja fel, mint egy lélektani regényt, amelyben Freud szemléletének a hatása is érvényesül a főalak kettőségében, a művészregényeknek a hatását, még talán egy kicsit azt a példát is, amit Dorian Gray arcképe mutat. A filozófus című tanulmányában azt olvassuk, hogy filozófiai sejtések rendszere van ebben a regényében, és az egyik legfilozofikusabb tanulmánya. Tehát nemcsak pszichologikus, hanem filozofikus is.

Dienes: Ezt én úgy értettem akkor, hogy ez nem annyira eszmélethasadás, mert az más. Ott két különböző lény van egy emberben elhelyezve, de azok párhuzamosak, azok együtt élnek, folyton együtt vannak. Én ebben A gólyakalifában inkább azt látom, hogy Babits azt gondolja magában, hogy minden emberben van egy ilyen kettősség, és hogyha álmaiban nem is asztalos inas, és ébren pedig egy jól nevelt úri fiú, akkor is valami másság van, ami elbújik az egyéniség alá, és ami le van szorítva, és aminek nem szabad előjönni, mert ha előjönne, akkor kiszabadulna és zavarná azt, ami egyéniség. Az egyén az egy koncent38