Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Ignotus Pállal

sem, mert kicsinyes aztán sosem volt, de ezen, hogy ezek túlságosan nagy betűk, elfehéredett, remegett. Mondom, hát, Attila, ez ostobaság, hát jó, Fejtó' felhasználta az alkalmat, és még nagyobb betűkkel íratta ki magát. Nagyobb vagy kisebb az a betű, lényeges ez, csak úsz- szuk meg, hogy ne dörgöljék az orrunk alá, hogy a számot zsidó kommunisták csinálták, mert ha már kommunista vezeti, akkor ne legyen zsidó, vagy ha zsidó, akkor ne legyen kommunista. Hát ez Attilára és rám vonatkozott. Attila kommunista volt, de nem zsidó, én nem voltam kommunista, de zsidó voltam. Fejtó' mind a kettő volt, és ehhez képest mindegy, hogy kicsit nagyobb betűvel nyomtuk ki a nevét. Ezt szégyelltem elmondani, mert ez esetben olyan kicsinyes volt az Attila. De ilyesmiről, hogy egyik író prokommunistább, a másik antikom- munistább, köztük erről nem lehetett szó. Abban egyetértettek, hogy egyik sem akart antikommunista lenni. Mindkettő megszűnt kommunista lenni, ez az igazság.

Ami pedig nevezetesen a Márciusi Frontot illeti, mindnyájan megegyeztünk abban, hogy ez egy rokonszenves bátor fellépés volt, tegyük meg a tőlünk telhetó't. Az a három-négy sor, amit akkor írtunk a Szép Szóba a Márciusi Front üdvözlésére, benne van József Attila Osz- szegyűjtött Műveiben. Azt nem Attila írta. Mi az ilyet együtt beszéltük meg, és 6' volt az, akit akkor ez a legkevésbé érdekelt, mert a freudizmussal foglalkozott és úgy érezte, hogy a freudizmus segít olyan dolgok eló'ásásához, ami az emberiséget — elsó'sorban ó't, de a többieket is — meggyógyítja. Szóval, mikor az ember azt mondta neki, hogy Márciusi Front, akkor arra csak azt felelte, próbáld, próbáljátok. Nem érdekelte.

Ezért hamis az, amit Vértes, vagy egy fiatalember mond, hogy József Attila Ignotus Páltól eltérve Bálint György álláspontjához közeledett volna. Ennek bizonyítására idéz tóle egy mondatot, aminek a másik felét már elhagyja, mert az így szól: „.. .ahogy Ignotus Pállal akartuk a Szép Szóban”. Ilyen ellentét nem volt köztünk, igazán tehetséges ember volt, és életével is, nem utolsó sorban borzalmas halálával csakugyan megérdemli az ember kegyeletét, megilletó'döttségét, de hát - hogy is mondjam —, ó' nem volt probléma. Miért közeledjen At200