Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)
Levelek
levelet írjak. Azok után a veled elkövetett furcsaságok, tapintatlanságok után. Hiába, nem tudok nekik egy jó szót, egy pár udvarias mondatot sem leírni. Bráncusi képeit várom. Talán sikerül valamit csinálni érte. Párizs, február 25. Ma küldtem el az amerikaiaknak a kért Catulle Mendés-cikkemet, és a Magyarországnak a még rosszabb kis „Mardi gras” írásomat. Jártam Anatole France-nál is. Megbeszéltük: a magyar írókról szóló tanulmányunkhoz ő fogja írni az előszót. A Rodin-könyvcskéhez lesz sok szép rajz, és már munkatársat is keresek, mert maga akarja. Csak azt írja meg: reám bízza-e egészen ezt a dolgot? Kiadók közt még válogathatunk is, mert a Phalange is és a Mercure de France is elfogadja szívesen kis könyvünket. Tudom, beszéltem Jean Royére-rel és Morice-szal is erről. Ha kedve van, írjon még valamit Rodinről, de hamarosan, mert fordítása időbe kerül. A Művészetben megjelent cikke már le van fordítva, de magának még nem küldhetem el, mert még át kell kissé dolgozni, s aztán előbb megmutatom Rodinnek. Most a Vasárnapi Újság Rodin-cikkét veszem fordításba. Arról miért nem ír egy árva szót sem, hogy mit fog írni a Phalange-nak? Én már sokat beszéltem magáról Jean Royére-nek és Paul Adamnak is, akitől éppen ma egy szép fotográfiát kaptam. Várják cikkét, és úgy veszem észre, valami a magyar irodalmat vagy a magyar művészetet ismertető írásra vágynak. Szeretnék írni valamerre a Phalange bankettjéről, és főképp szeretném Paul Adam fotográfiáját valamelyik magyar hetilapban reprodukáltatni, mert Paul Adamnak ez nagy örömet okozna, és nekünk szükségünk lesz erre a kedves, hiú, kissé pózos bácsira. Talán úgy kellene, hogy írnék a Phalange bankettjéről és arról, hogy ott szó volt a modern magyar irodalomról (fájdalom, ők Szomory Dezsőt tartják a legnagyobb magyar Írónak). Persze Paul Adam fényképe mellett Jean Royére-ét is közölni kellene. Gauguinnéről írt cikkemet küldöm, remélve, talán jó lesz az Újság mellékletébe. A Bráncusi -féle fényképeket is küldöm, és örülnék, ha tehetne szegény fiúért valamit. Rossz látni, hogy küzd a szegénységgel. Az öreg Révész levelemre nem válaszolt. Csak nincs valami komoly baja? Tud-e felőle valamit? Én Bandiról sem tudok semmit, úgy hiszem, Nizzában mászkál.201 írását természetesen soha nem olvasom, mert soha hozzájuk nem jutok. 201 Ady és Léda a márciust a Riviérán (Monte Carlóban és Nizzában) töltötte. 67
