Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon
nak egészét a dráma szövegkörnyezeteként foghatjuk fel, a létrejött előadás a többi műsorszámmal közösen alkotott egy estés előadást. Míg az 1912-es előadás a Babits-fordítással és F. Karnách Ilona paraszt-tragédiájával együtt jelent meg csupán, az 1922-es bemutató a kritikusok által is említett szövegeken kívül további kabaré-számokkal volt övezve. A Békeffy László-konferálta estén Békeffy László Jó ápolás ellen nincs orvosság című tréfája, Gyöngyi Izsó Három nap múlva megfogsz halni! című, szintén tréfa műfajával jelölt szövege, Móricz Zsigmond, (az Alpár-féle adattár címmutatója szerint) Kapuzárás című egyfelvonásosa után következett a Szép Ernő-darab, majd Ernőd Tamás Ó-Breton legenda című ösz- szeállítása régi francia szövegekből és dalokból, melynek zenéjét Szirmai Albert szerezte. Ezt követően Szenes Béla A negyvenes lány című vígjátéka, Karinthy Frigyes Énekórája, Lovászy Márton Honnan jő a fény? című chansonja, Mihály István Babám adieu, Noiret Irén előadásában. További számok: Ernőd Tamás Egy lépésre és Anatómia című száma (Szirmai Albert zenéjével), Zágon István Kísértet, Harmath Imre Török história, Petőfi Sándor Szerelemnek rózsafája, Ernőd Tamás: Zsan, the daily Bab című művei mind Pallós Tamás megzenésítésével. Az Andrássy Úti Kabaré főként drámai szövegeket tett műsorába. Az 1912-es A hasbeszélő és az 1922-es Antoni tanár úr előadásában közös többek között a báb és ember közös megjelenési módja színpadon, amit maga a szöveg okol. A színházi emlékezetben bábelőadásként nem szereplő két előadása a bábszínház mai értelemben vett felfogásához, a jelen kor bábszínházának esztétikai problémáihoz vezet el, ember és báb viszonyához, melyet az ezredforduló után létrejött előadások is mindkét esetben kiemelszaka alatt a társulat a Paulay Ede utcában működött a színház ideiglenesen, majd 1925-től ismét Andrássy Úti Színház. 1937-től a Nemzeti Színház Kamaraszínházaként működik, majd 1949-től végleg átadja a helyét a ma is ezen szám alatt működő Állami, majd Budapest Bábszínháznak. 228 / HutvágnerÉva
