Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon

cselekményének részeként. A Nyugat-matinékat a kezdeti időszakában - az egy szerző köré csoportosuló matinékkal szemben - vegyes összeállítású, több szerzőnek is helyet adó, esetleg színesebb műfaji skálán mozgó összeállítások jellemezték. Ezen a matinén egyszerre szerepelt az előadás a Babits-által előadott Dante-for- dítással és F. Karnách Ilona a Fajtája című paraszttragédiájával. Főként ennek a matiné-eseménynek az összeállítása magyarázza azt, hogy a sajtó nem igen vesz tudomást a darab előadásáról és csak kis számban születik kritika vagy előadásfotó a bemutatóról. A szövegek általában a másik bemutatót emelik ki, A hasbeszélőt nagyrészt pár mondat erejéig említik csak: „A hasbeszélő című komédia volt a matiné utolsó száma. Szép Ernő írta meg az ügyet és Hegedűs Gyula pazarolt rá fölösen sok művészetet.”25 Az ősbemutatót követő második előadásról, ami az Andrássy Úti Kabaréban került színre 1922-ben (Az Alpár-féle gyűjtemény szerint 1922. szeptember 10-én), 10 évvel a bemutató után, Antoni tanár úr címen, a Színházi Élet már idézett száma egy fotót is közöl, amely az egyetlen fennmaradt fotó-dokumentuma a színpadképnek. A cikk az előadást, „a költő szívének fájdalmas kis sanzonját” ezt a „színdarabkölteményt” „Gellért magánjelenete” szavakkal jellemzi, azaz monodrámaként írja le, bár a „lírai játék” történetének elmesélése során mellékszereplőket is említ. Emellett viszonylag pontos leírást ad a dráma cselekményéről is.

Az Andrássy Úti Kabaré előadásán négy másik szöveggel szerepelt együtt az Antoni tanár úr, Móricz Zsigmond, Szenes Béla és Ernőd Tamás szövegeit egy este mutatták be.26 A kabaré műsorá25 Nyugat-matiné, Művészet, irodalom. Népszava 1912. március 12.

26 Az Andrássy Úti Színház néven is nevezett kabaré épülete az egyik leghosszabbra nyúló épülettörténeti helyszín: a régi műcsarnok alagsori helyisége csak ebben a pár évtizedben több kabaré helyszíne volt. 1907- tői a Modern Színpad Kabaré itt nyitotta meg kapuit Faludi Sándor vezetésével, majd itt működött a már említett, Nagy Endre által vezetett Modern Színház 1908-tól, ezt követően 1913-tól Medgyaszay Vüma kabaréja, végül pedig a Bárdos Artúr vezette Modern színpad is ide költözött, 1915-1916 között. Egy év felújítás után költözik vissza társulatával és immár Andrássy Úti Kabaré néven a társulat. A Nemzeti Színház Kamara-színházának 1924-25-ös évadjának időLáthatatlan műfajok / 227