Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon
A hasbeszélő, Antoni tanár úr és a Bábok A hasbeszélőt az 1912-es bemutatót és 1922-es előadást követően nem játsszák, a színdarab csak mint írott dráma van jelen az életműben. Nem csak a Nyugat-beli megjelenés súlya miatt tartja a szakirodalom ezt a szöveget a drámai életmű első pontjának.24 Az 1907-től induló kabarék között 1912-ig (a Nyugat matinéban történt előadás dátumáig) ugyan több Szép Ernő által jegyzett kabarészám is színre került, ezek közül azonban egy sem dráma. A Fővárosi Cabaret Bonbonniere, a Modern Színház Kabaré, a Nagy Endre-féle Modern Színpad és a Ferenczy Kabaré voltak a Szép Ernő-szövegeket is bemutató kabarék 1912-ig. A hasbeszélőt követő első színpadi bemutatója a szerzőnek szintén egy egyfelvo- násossal történt, 1914. március 4-én, a Medgyaszay Kabaré színpadán. Itt mutatták be az Ida című jelenetet. Az Ida bemutatása után egyre több jelenete, tréfája jelent meg a kabarészínpadokon, az 1920-as évek végétől pedig a drámai művek kerülnek túlsúlyba, melyek többsége párhuzamosan keletkezett a híresebb, több felvonásos drámáival. A tíz éves eltérés a két előadás között változást hozott ugyan a szövegkönyvben, de mindkettő a körülményeket, illetve az előadás módját tekintve hasonlónak mondható. Szép Ernő drámájának ősbemutatója 1912-ben, a Nyugat matinéján, délelőtt 11-kor a Vígszínházban volt. A Magyar Színpad, 1912. márc.lO.-i számában közölt színlap szerint, mely a Szerémy Zoltán által rendezett egyfelvonásos előadást kabaréként nevezi meg: „Nyugat-matiné: kabaré egy felvonásban”, az előadásban a színészeken kívül („Antoni tanár. A hasbeszélő: Hegedűs, Pincér: Kemenes, Orfeumszolga: Szerémy”) szerepelt három báb, melyeket a főszereplő (Antonit játszó) Hegedűs Gyula mozgatott a színpadon, a jelenet 24 Lásd: Purcsi Barna Gyula, Szép Ernő Drámái, 1920-1937, ITK 1983., 354-67. 226 / Hutvágner Éva
