Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon

ként az udvarban, bár a lány többször is elismétli (dalban), hogy a király feleségül fogja venni, az első jelenetben már szerepelt egy királyné. A Medaillon versének örömlánya, vagy éppen Az idegy- gyógyászat erősen kényszermozgásos betege, a Május öngyilkosa, az Ida drámájában a vőlegény Béla lopásai saját menyasszonyától is egyfajta típuspéldái lehetnek a kabarék megjeleníteni vágyott figuráinak. A kabarék akár rövid, a verbális lehetőségeket gyakran paródiába fordító tragédiák is lehetnének. „A léhaság kaczérkodik itt a legkomolyabb komolysággal, az emberi fájdalommal."2^ kabaré-jelenetek egy jelentős része természetesen lényegében nem tragikus kimenetelű. A kabarék szereplői (legyen szó akár a számot éneklő-előadó színész magánszámáról a „mesélő chanson műfajában”,21 22 melyben egy saját magának kialakított kabaré-énjét játssza a színész23) gyakran butaságuk, naivságuk, lassú észjárásuk, vagy hasonló, komédiába illő gyarlóságuk miatt válnak nevetségessé. Ilyen például a Kávécsarnok vagy ugyanennek a témának és cselekménynek a verses feldolgozása, a Kávé és kifli, amelyben az önhitt pultos kisasszony, akinek az a meggyőződése, hogy az elfogyasztott süteményért és kávéért kevesebbet fizető vendég az ő bájainak hatása alatt „felejtett el” fizetni. Ugyanitt említhető (ha csak a drámai szövegek közül válogatunk) A tűzoltó című „Kukkolórium", amiben a tűzoltó képtelen elmenni a szép özvegyasszonnyal megkezdett szerelmi jelenet hatása alatt eloltani a tüzet, bár annak a veszélye fenyeget, hogy leég a falu. A félrevert harangok és egyéb jelzések természetesen végül nem jelentenek nagy problémát, a kigyulladt ól még azelőtt eloltódik, mielőtt Derecske szép özvegyétől képes volna eljönni.

21 Hervai Frigyes, A magyar kabarét, Kner Izidor, Gyoma, 1910,6.

22 Szép Ernő, Úrinóta. Ötven bánatos és jókedvű chanson, Előszó

23 vö: Szép Ernő Előszó A magyar kabaré tízéves antológiájához, Budapest, Dick Manó, 1918, 5.: „Számnak hívták a költeményt a kabarénál. „írhatna nekem egy jó számot - ezen szavakkal bíztatta az ifjúi korban az embert a művésznő, ki a kabarénál kereste kenyeret, meg a dicsőséget, meg a boldogságot. „Drága pofám, írjál egy szép szeriőz számot.” „Nézd fiam, egy víg szám kellene nekem."

Láthatatlan műfajok / 225