Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon
ahogy a szakirodalom általában nevezi, a pesti kabaré) az első világháború előtt kapcsolatot talált a Nyugat folyóirattal és néhány szerzőjével. Nagy Endre, „a magyar kabaré édesapja”1, a Nyugat 1909/17. számában - némi önreprezentációs túlzással - egyenesen a Nyugat egyik rovatának nevezi újonnan megnyíló kabaréját, a Modern Színpadot. „Ez a színház az ő nyolcszáz földszintes ülőhelyével, mintaszerű kis színpadával voltaképpen ennek a folyóiratnak egyik törekvő rovata lesz. Bajosan van a Nyugatnak olyan munkatársa, akit már eddig is ne fűztem volna valamely irodalmi munkájával színházam programmjába. És bajosan fog beférni színpadon hátsó ajtaján olyan író, aki nem birt veleuszni a Nyugat áramlatával.”1 2 Az irodalmi igény vagy egyfajta nyelvi- és kultúrmisszió gyakorlása nemcsak a Nagy Endre-féle kabaré sajátja. Hegedűs Géza a kabarék történetének kultúrtörténeti jelentőségéről szólva Budapest nyelvének „megmagyarosításá- ban"3 végzett jelentőségét emeli ki: „...Heltai a kabaré felé fordult. Ez is jelentékeny kultúrtörténeti feladat volt, hiszen az irodalmi kabaré egyszerre vette föl a küzdelmet az alpári és részben cirkusz-szerű orfeummal, meg az egészen vagy részben még német nyelvű és nagymértékben trágár brettli-színpadokkal. A kabarénak igen nagy szerepe volt a századforduló idején Budapest végleges megmagyarosításában.” Hervai Frigyes a Magyar kabarét című, 1910-es kiadványában a vélt közvéleménnyel vitázva így ír: „Nem rombolás folyik itt, hanem egy természetes fejlődési folyamat”4, majd ugyanitt a magyar közönség „lélekidomításáról” szól; és a német, esetleg rossz magyarsággal fordított „triviális német brettlipoézis” kiszorításáról elmélkedik, akkor láthatjuk, hogy a kritikai megítélésben is jellemző volt az „irodalmi” jelleg 1 Szép Ernő bevezetője az írók kabaréja elé, OSZK-FOND 81/541 2 Nagy Endre, Az „Ujj Színház"-ról, Nyugat 1909/17. 3 Hegedűs Géza, Heltai Jenő, Arcok és vallomások, Budapest, 1971. 4 Hervai Frigyes, Magyar kabarét, Kner Izidor, Gyoma, 1910,5. 218 / HutvágnerÉva
