Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon

kidomborítása, a kulturális szerep elit voltának a hangsúlyozása. Ám nem pusztán a korabeli legitimációs gesztusok irodalomra vonatkozó kijelentései, meghatározásai miatt válik fontossá a magyar, vagy még inkább a pesti kabaré e kezdeti időszaka. Az írott irodalommal való kölcsönhatása miatt, vagy akár mint kulturális intézmény is jelentősnek mondható. Szép Ernő, Molnár Ferenc, Heltai lenő csak pár szembetűnő példa arra, hogy a korszak írói a nyomtatott kiadványokon és a folyóirat-megjelenéseken túl milyenjelentős, kiadatlan életművet hagytak hátra ezen a területen - melynek megkerülésével az életmű csak töredékesen tárható fel.

„Mi legfiatalabbak, élünkön Babitssal, Kosztolányival, Karin- thyval, mohón siettünk a kabarénak a színpadjára szórni édesebb könnyeinket, könnyebb sóhajainkat. [...] Elfájdul a szívem, hogy visszaemlékszem azokra az esztendőinkre, amelyekben a kabarét ápoltuk és ápolt a kabaré minket, húsz meg ötven meg száz koronás tépéseket rakva sebeinkre.”5 A kabarék „fél évszázadon keresztül [...] hetente nyíltak-csukódtak”,6 és gyakran a zárások oka a közönség érdektelensége volt, például csak a Szép Ernő életművében is szerepet játszó kabarék közül: Ferenczy Kabaré, mely csak egy fél éven keresztül működött, a Komikusok Kabaréjának egy évados működése vagy a Modern Kabaré három műsoros élete. Az írók számára mégis komoly kereseti forrás volt, hiszen a megírt számokért a kabaré előre fizetett. Szép Ernő A magyar kabaré 10 éves antológiája című gyűjteményes kötetben, az előszóban többek között kitér erre is. „Azt sem tudtuk, kérem, mi fán terem az a kabaré s kabaréköltők lettünk itt egynéhányan olyan életkorban, amikor az ember éppen elhagyta az éhezést, mert megfogadták az embert egy szerkesztőségben és az embernek a versekért is fizetni kezdtek az úgynevezett folyóiratok. ... Az ember akkor öt

5 Szép Ernő bevezetője az írók Kabaréja elé, OSZK FOND 81/541

6 Nagy Ildikó, Polgárosuló Színház a polgári Budapesten, idézi Molnár Gál Péter, 345.

Láthatatlan műfajok / 219