Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben

a helyzet látszatvalódiságát. Minden kijelentés és minden tett - (az igazgató által is képviselt) hivatalos álláspont szerint - az úgynevezett forradalmat igazolja. Ebben a hatalmon lévők által forradalminak nevezett helyzetben az, aki hatalmon van, bármit mondhat és bármit megtehet: ezt példázza a gyárigazgató, aki a hatalom célját a lakosság megalázásában látja, s aki olyan termelést igazgat, amelyik selejtet gyárt. A Mausz képviselte - önmagát forradalminak minősítő - attitűd és szemlélet könnyed elsajátítható. Ezt mutatja a fenti párbeszéd folytatása. A betörő ugyanis felveti, hogy a folytonos megaláztatás és zaklatás az embereket nem fogja a forradalom hívévé tenni. Miért is lelkesednének az emberek például az új házakért, melyek nem lakhatók?- Miért ne? - vont vállat az igazgató. - a háznak a lakhatóság csak egyik vonása a sok közül. El bírok képzelni egy egész várost, amely nem lakható. Fel lehet építeni, be lehet fásítani, nevet lehet neki adni...- Nem volna elég csupán a név? - kérdezte egy kis éllel a betörő. - Minek azt fölépíteni, ha úgysem lakható?- Ejha! - nézett rá csodálkozva Mausz Rezső. - Ön nem is olyan elmaradt ember, amilyennek látszik... Ilyesmi csak vérbeli forradalmárnak juthat eszébe!21

A Mausz-féle forradalmárok attitűdjén gyorsan átlátó betörő abszurd javaslatát az igazgató azonnal a magáévá teszi. Hiszen a betörő felismeri, hogy a hatalom szerint elegendő állításokat tenni, szavakat kimondani, az állításokat nem szükséges végrehajtani. Szét lehet választani a tetteket a szavaktól. És a betörő ötletéből kiindulva - miszerint a házat nem szükséges felépíteni, elegendő a ház szót használni - a forradalmár bürokrata elábrándozik arról,

21 Uo„ 66-67.

54 / P. Müller Péter