Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hetényi Zsuzsa: Abszurd, anekdota, atomháború, avantgárd Örkény egyperceseinek szemléletéről és a műfajról

már negyven évvel ezelőtt ösztönösen az értékek hiányával jellemeztem az abszurdot, amelyet ma is értékhiányként tudnék megragadni, szembesítésként minden más hiánnyal. A hiányzó válaszokéval, a reményével, a rendszerével.

Az abszurdot általában a következő szavakkal határozzák meg a kézikönyvek és a klasszikus források, Camus-t vagy lonesco-t idézve: érthetetlen, logikátlan, céltalan, irracionális, a nyelv radikális devalválása, váratlan, kiszámíthatatlan, fölösleges, anti-bármi, szélsőséges fantasztikum, torz, nevetséges.

Gondolhatnánk, akkor a szavak véletlen összekeverése könnyen abszurdot eredményez, vagyis nem lehet rossz abszurd mű. Van azonban öncélú, mondanivaló nélküli abszurd is.15

Ha a felsorolások össze nem illő (és helyükre sem illő) tagjai között önkéntelenül logikát keresünk, az abszurd meghal. Még az Álhírekben is:

Özv. Kovács Lőrincné óbudai nyugdíjas az este rósejbnit sütött vacsorára. Alighogy az elsőt megette, gyomrához kapott és meghalt. A boncolásnál a rósejbnin kívül egy csokor hóvirágot, egy OTP-kölcsönnel vásárolt KIJEV fényképezőgépet és a Rozsdatemető c. regényt találták meg az idős asszony gyomrában. Az orvosok véleménye szerint ezek az oda nem való tárgyak is szerepet játszhattak Kovácsné szerencsétlen halálában.

Milyen logika kötheti össze a gyomorban található három tárgyat? Virág, lásd természet - plusz gép - plusz kultúra? Vagy szép és hasznos és oktató? Vagy élő (szerves), élettelen (szervetlen), fiktív (szellemi) a kulcsfogalmak? Egyik ingyen, másik pénzért, harmadik művelődésre? Természetesen a legmérgezőbb elem a súlyos üzenettel terhelt munkásregény.

15 Például Igor Bahtyerev, az OBERIU másodrangú tagja írt ilyeneket.

94 / Hetényi Zsuzsa