Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hetényi Zsuzsa: Abszurd, anekdota, atomháború, avantgárd Örkény egyperceseinek szemléletéről és a műfajról

mozgatórugóit leplezi le, s e khiasztikus (keresztirányú) helycserében a „valóság” és „abszurd” szavak elveszítik szemantikai helyüket. Ezektől nem kell messze rugaszkodni a kozmikus rend abszurditásához, annak elképzeléséhez, hogy esetleg két Hold kering fölöttünk (Visszatért a földre a magyar holdrakéta).12

Az ismétlés verklije

Az abszurd következő jegye az unalomig verklizett egyhangú, egyforma ismétlés. A sorozatos „elhaláloztatás" gyakorlatának komikuma a középkori groteszkben még lehetett a halál kinevetése. Bahtyin kameválelmélete szerint a középkori vásári játékokban a halál kinevetésére, az örök visszatérés körforgásának tudatosítására szerepelnek a sorozatban halálba bukfencező figurák. Sok kultúrában közös a haláltánc, amely a 19. században Madách keze alatt a londoni színben és Arany Jánosnál a Hídavatásban dosztojevszkiji szociális közelképekké lényegül át. Alfred Jarrynál a halál-sorozat akár Hamlet- vagy Macbeth-paródiának is felfogható.

Örkény finom formában tárja elénk az ismétléseket. A megakadt, kifutás nélküli életről a „beakadt lemez" zenei effektusával szól, ahogyan a sokszor kimondott szónak elvész az értelme. „Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. ír.” A versszerű sorok utolsó szavát mintha végtelen ííííííííí-vel kellene ejteni. „Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné, Wolfné, Wolfné"... a hármas ismétlés lehetne népköltészeti alapelem, a magyar igazság vagy a zenei harmónia megtestesítője, de itt mégis a farkastörvények ördögi köre, elég csak Wolfné nevét lefordítani (Trilla).

12 Az 1920-as évek orosz irodalmának központi kérdése a széles perspektíva és a kicsi közelkép, a társadalmi „valóság” és a személyes, közeli alulnézet ellentéte. Jurij Olesa az irigységben a távlatok távcsöveivel és a gombokban, kanálban, szemüvegben vagy akár kirakatüvegekben megjelenő kicsinyített reflexiókkal jelzi ezt a dichotómiát.

Abszurd, anekdota, atomháború, avantgárd / 87