Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben

Amikor a vezér megszólalt,

hangjának hallatára a virágágyakban elájultak az árvácskák, és a Bazilika tornyában megkondult a harang. Csak ennyit mondott, zengő örmény nyelven: »Egyedem, begye- dem, tengertánc!« Ez több, mint amennyit ember elviselni képes! A tömeg üvöltött, üvöltve sírt, jajgatott, örült; a hang diadalmasan szárnyalt a téren át, s egy árvaszéki ülnököt megütött a guta. Jaj be szép volt!10

(Ezen a befejezésen Örkény a későbbi kiadásokban ugyancsak módosított.)

A novella címének Forradalomról Tengertáncra történő megváltoztatásáról Örkény István azt írta, hogy az József Attilának, a Szép Szó akkori egyik szerkesztőjének a javaslatára történt, aki szerint az elbeszélés nem a forradalomról, hanem a lázadásról szól. A József Attilával a novelláról folytatott vita részleteit 1955-ben, az Első estém a „Rózsabokorban" című írásában tette közzé, mely a Csillag májusi számában, a József Attila emlékezete című összeállításban jelent meg, a költő születésének ötvenedik évfordulójára.11 József Attila évekkel korábban, 1931-es Irodalom és szocializmus című előadásának szövegében fejti ki egy ide kapcsolható nézetét. A verssel illusztrált felvetés a következő: abban a versrészletben, hogy „A történelem levese / már emelgeti a fedőt” József Attila szerint a „már” időhatározó révén

10 Örkény, Tengertánc, 26-27.

11 Örkény, Első estém a „Rózsabokorban’’, Csillag IX. 5. (1955. május), 966-967. a József Attila-összeállításban egyébként pár oldallal előrébb Kádár János visszaemlékezése olvasható, Munkás-költő, a munkások között címmel (955-958.). a Tengertánc. In memoriam Örkény István (szerk. Réz Pál, Nap, Budapest, 2004.) kötetben újraközölt Örkény-írás címéből hiányzik az idézőjel.

48 / P. Müller Péter