Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta

„szép, gyűrűkkel ékes kezét"28 teszi láthatóvá az elbeszélő. Lánya, Bébi pedig kimondottan erotikus, de már első látásra is feltűnően szemérmetlen jelenség, aki ugyanekkor lép először színre, méghozzá igencsak hiányos öltözékben, a melegtől, fülledtségtől szenvedve:

Olyan melege volt, hogy levetkőzött, és tetőtől talpig megmosakodott. Mikor kilépett a spanyolfal mögül, rövid, sötétkék sort és frissen vasalt, fehér selyemblúz volt rajta, melyet körös-körül begyűrt az öv alá. Combtövig ért a kis nadrág, s minthogy harisnyát nem viselt, csak egy kivágott, magas sarkú cipőt, pucér lába valószerűtlenül hosszúnak látszott, és kérkedve villogott a félhomályban.29

Bébi további jellemzése is jól érzékelteti szépségének „bűnös” voltát: a narrátor egyértelművé teszi, hogy a lány nem nevezhető klasszikus szépségnek, vonzerejét sokkal inkább erotikus kisugárzásának köszönheti. Nem teszi különösebben szimpatikussá „nehezen csörgő, szinte zsíros hangja",30 mint ahogy ez a leírás sem. Bébiről ugyanis kiderül, hogy egyedül a hajával büszkélkedhet:

E hajkoronához képest közönséges kontármunkának látszott a tömpe orr, vagy a szűk nyílásból pislogó, álmos tekintet. Bébi tudta, hogy a haja az ő kiváltságlevele, s ha éppen nem fésülködött, akkor húsos, hófehér ujjaival serte- pertélt a frizurájában. Mélységes tiszteletet érzett saját haja iránt, rajongott érte, mint egy tőle függetlenül létező, felsőbb lényért, melynek jaj volna elveszíteni jóindulatát...31

28 Uo„ 383.

29 Uo„ 383.

30 Uo„ 384.

31 Uo„ 387-389.

„Egészséges erotika” / 31