Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta
Géza, az üzem fiatal mérnöke, valamint a Budapestről kitelepített ex-arisztokrata özvegy Gallináné és lánya, a butaságát szépségével kompenzálni próbáló Bébi. A mérnököt elbűvölik Bébi „duzzatag bájai", és megvallja Balog Tóninak, az üzem párttitkárának, hogy feleségül szeretné venni a lányt. Csakhogy egy névtelen, lila tintával írt levél elbizonytalanítja a férfit: a rejtélyes „jóakaró" Bébi és anyja szidalmazásával el akarja venni a kedvét a házasságtól. A meglehetősen szétszórt, a gyors cselekvés helyett előszeretettel fecsegő párttitkár és a szerelmi vívódásai közben a gyár felvirágoztatásán ügyködő mérnök - természetesen a munka frontján való helytállás mellett - idővel rájön a nem túl bonyolult rejtély nyitjára: Bébi édesanyja a levelek szerzője, aki nemhogy nem özvegy (disszidens férje Amerikában alapított szövőgyárat), de még csak nem is akarja megengedni, hogy lánya egy kommunistához menjen férjhez. S ha mindez nem lenne elég, a gyár felemelkedését is meg akarja gátolni, hiszen különböző praktikákkal megpróbálja lebeszélni a mérnököt arról, hogy kiutalt otthonukból is üzemi terület váljék. Scharl tehát kis híján hagyja magát megtéveszteni a szépségével és mézesmázos modorával csábító ellenségtől, végül mégis győz az igazság. A mérnök az új világtól módszeresen elzárt Bébit is megpróbálja a társadalom hasznos tagjává tenni: az ágyból kirángatva a pártirodára viszi, ahol Balog Tóni munkát ad neki. Ezentúl Bébi fogja aláírni a fuvarleveleket, jóllehet egyelőre azt sem tudja, mi fán terem a fuvarlevél... A szüzsé pár mondatos összefoglalása is egyértelművé teheti, hogy erős túlzás „a prostitúció idealizálásáról” beszélni a Lila tinta kapcsán, ennek ellenére tény, hogy a szöveg helyenként rájátszik Bébi és anyja erotikus kisugárzásának érzékletes ábrázolására (erről bővebben később). A történet végül arra fut ki, hogy Scharl a kétes örömöknél fontosabbnak tartja a közösség, az épülő társadalom érdekeit, de ez nem változtat azon, hogy a mérnökre erős hatással van Gallináék otthonának „fülledt légköre”. A Csillag 20 / Reichert Gábor
