Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta

1952. augusztusi számában közölt elbeszélésre érkezett első reakciók mégsem emeltek erre reflektáló erkölcsi kifogásokat, helyette inkább a burzsoázia megsajnáltatását kérték számon Örkényen.4 A „meztelen szexualitásban való turkálás" vádja, úgy tűnik, Révai leleménye, ami sokat elárul arról, hogyan viszonyult a kommunista kultúrpolitika az érzékiséghez, az erotikához, illetve az ezekről való beszédhez az ötvenes évek elején. Ahogy a Lila tintát a társadalmi értékpreferenciák szempontjából vizsgáló Mérei Ferenc rámutatott, nem véletlen, hogy a „viktoriánus szemléletű” Révai beszédében az „erotika” kifejezés csakis jelzős szerkezetekben (például „egészséges”) jelenik meg - mintha önmagában negatív értékfogalomról lenne szó.5 A szexualitás éppolyan problematikus témának számított a korszak irodalmában, mint a társadalmi közbeszédben: a Horthy-korszak bűnösen szabadosnak tartott erkölcseitől elhatárolódó kommunista ideológia igyekezett a testi örömöket másodlagosként beállítani a közösségi szempontokkal szemben.

Ahogy Mérei megállapította a novella kapcsán, az 1951-52-es időszak értékképzésének legfőbb jellemzője a feltétlen értékhierarchia volt, amelynek értelmében az olyan, a Lila tintában felmerülő fogalmak, mint szaktudás, akaraterő, segítőkészség, szexualitás egyaránt alárendelődnek a párttagságnak, a fejlődőképességnek és a társadalmi aktivitásnak.6 Másképp fogalmazva: akárcsak a mindennapi életben, az irodalomban is minden

4 Az Irodalmi Újság augusztus 28-i számában jelent meg Battalózsef oktató és Hanák Katalin, a Budapesti Villamossági és Kábelgyár mérnökének „olvasólevele'’, amelyeket a Csillag októberi száma is átvett. Mindkét levélíró elsősorban Bébi és Gallináné ábrázolásának hiteltelenségét kérte számon Örkényen. Ahogy Hanák Katalin fogalmaz: „Lehet, hogy léteznek Bébik, de meg kell mondanom, hogy én, bár nem egy hasonló korú lányt ismerek, olyan is akad köztük, aki volt úri osztályok gyermeke, de olyan, mint Gallina Bébi - egy sem! Valószínűtlennek érzem, hogy egy huszonegy éves lány, aki a felszabaduláskor nem lehetett több tizennégy-tizenöt évesnél, ennyire ne tudja, és ne érezze, mi történik a világban. Hiszen ha tudná, csak nem tűrné ilyen tehetetlenül anyja igáját?" Olvasólevelek a Lila tintá-ról = Örkény István, Novellák, II, 418.

5 Mérei Ferenc, Örkény István: Lila tinta=„Térkép, repedésekkel". A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében, szerk. Erdődy Edit - KarapiAth ludit - Véres András, Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1982,65.

6 Uo„ 70.

„Egészséges erotika” / 21