Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Szirák Péter: Átbillenni, megmaradni Esemény és ismétlődés Örkény István életművében

anekdotizmus, valamint az életképszerűség, a felülnézeti irónia és a narrátori summázat gyakorisága. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján Örkény elköteleződött a kommunista ideológia iránt és betagozódott az úgynevezett sematizmus irodalmába. Később - az írás közben című nevezetes esszéjében - e korszakát egyfajta deli­rium, pontosabban egyfajta hallucinatív állapot beálltával hozta összefüggésbe. 1953 őszétől írásaiban fokozatosan megbontotta a „szocialista realizmus” bevett képleteit, jóllehet a sematizmus publicisztikai műfaji mintázata („üzemi riport”, „portré”), klisé­rendszere, politikai utalásrendje az egyidejű és a későbbi szatiri- kus-parodisztikus műveinek - így az „egypercesek” egy részének - is „aranyalapjává”, egyik meghatározó idézetforrásává vált. Örkény írásmódjának a műfaji mintázatokat és a korábbi szókincset részben továbbvivő átalakulása - közismerten és nagy­jából - a szilencium időszakára esik, s három területen, a klasz- szikus elbeszélés, a rövidtörténet és a dramatikus szöveg vonatkozá­sában hoz lényeges változásokat. Monográfiámban is igyekeztem kiemelni azokat a novellákat, amelyeket szerzőnk közvetlenül a szilencium feloldásakor, 1962-ben publikált. Ezek közül három gyöngyszem, a Nincs bocsánat, a Honvédkórház és a Meddig él egy fa? a mindenkori magyar novellairodalom maradandó alkotá­sainak körébe tartoznak4. Mindhárom alapja egyfajta létszem­léleti átbillenés: az Örkénynél megszokott, szociális szerepek­ként elgondolt szereplői perspektívák érvényének a halál általi áthelyeződései. A Mncs bocsánatban a pénz és az érte járó szolgál­tatás ökonómiáját bontja meg a halál, a Honvédkórházban a kegye­leti beszéd és a parancs sematikus szereplehetőségei omlanak össze szemközt az elmúlással. Ahogy azt már Csűri Károly három évtizeddel ezelőtt készített municiózus elemzése is megmu­tatta: gondos kimunkáltságával, szemiotikái összetettségével különösen a Meddig él egy fa? emelkedik ki a korszak irodalmi 4 Lásd erről részletesebben: Szirák, I. m., 156-178. Átbillenni, megmaradni / 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom