Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Szirák Péter: Átbillenni, megmaradni Esemény és ismétlődés Örkény István életművében

esetben is Márai lehetett, aki 1940-ben jelentette meg a Szindbád hazamegy című Krúdy-pastiche-át). A Fagyosszentek ben Örkény az európai világ vad züllésével az ázsiai népek józan fölháborodását és tettrekészségét állítja szembe, azaz jórészt közhelyes minősí­téseket cserél föl. A csattanós karcolat zárlatában Ázsia megindul Európa ellen, hogy megszabadítsa azt a tűrhetetlen zülléstől. A Fagyosszentek Spengler Unterganpjának miniatűr paródiájaként olvasható. A kontextusváltozáson alapuló ironikus „újrajátszás”, az eredeti intenció ellentétbe fordításának műveleteit előszere­tettel alkalmazó Örkény önmagát is parodizálta, amikor Azsajev hírhedt regényét, a Távol Moszkvátólt éppen az idő tájt figurázta ki az Irodalmi Újságban, amikor ő maga is „szocialista realista” regé­nyen, a Házastársak on dolgozott. Az ismétlés, az idézés szatirikus- parodisztikus írástechnikája az „egypercesek” egy részére megint csak nagyon is jellemző lesz. Ettől a mintázattól némiképp eltér a nagyon fiatalon írt Április regényszövege, valamint a 40-es évek közepétől az 50-es évek derekáig szerzett sematikus művek sora. Az 1934 táján keletke­zett regényen főként a kor delejező íróinak, Márai Sándornak és Szerb Antalnak a hatása érezhető. A Bébi vagy az első szerelmet, valamint a Zendülőket író Máraitól Örkény elsősorban az értékek viszonylagosságának és a lappangó összefüggésekben, illetve a váratlan fordulatokban rejlő groteszk lehetőségek kibontakoz­tatásának - eredetileg Kosztolányitól származtatható - mintáját vette át, Szerb Antaltól pedig a titokra, rejtélyre épülő szüzsét, a csodás elem használatát, a figurák elrajzolását és a hangulat­festés lektűrös túlzásait. A regényben szereplő intézet - némi­képp megidézve Thomas Mann Varázshegyének „térpoétikáját” - egy világállapot modellje, amelyben a szabadság megvoná­sával, az erőszak kísértésével járó rend a bolondozás, „a józanság ellen vívott küzdelem” és az őrület anarchiájával ütközik. 10 / Szirák Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom