Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Bertha Zoltán: Menyegző és Tengerparti lakodalom Nagy László és Szilágyi Domokos

Balekség díját / megnyertem. / Ostobaságét, / én, marha. / Lettem ilyen kész- / akarva. / Lettem, hát lettem, / nyöghetem"; „Lettem, hogy legyek / végtére / ország-világnak / cégére"; „Vagyok. És ez is / valami”; összevethető ezzel: „Éltem - és ebbe más is belehalt már” -József Attila: Kész a leltár).

Világlátás, műfaj, stílus, motivika rendkívül bonyolult belső hasonlatosságaival áll rokonságban egymással Nagy László szimbolikus-mitikus remekműve, a Menyegző és Szilágyi Domokos egyik utolsó nagy poémája, a (ritkán elemzett vagy emlegetett) Tengerparti lakodalom. Mindkettő mondhatni összefoglaló igényű gondolati-filozófiai szintézisköltemény, jelképes-vizioná- rius tömörségű hosszúvers vagy hosszú-ének,15 szemléletes-érzékletes képek zuhatagában koncentrálódó létösszegzés, emberi és kozmikus sorshelyzetek archaikus-időtlen távlatú mitolo- gizációja. A Menyegző olyan látomásvers, amelyben az „arccal a tengernek” bemutatott, „fenséges elszántsággal védett teremtő tisztaság”16 a „poláris létértékelés, a küzdő-önheroizáló emberi elv”17 ősmítoszi struktúrái és asztrálmitikus kiterjedései révén egyetemesedik és állandósul. A „mítoszok ősi atmoszféráját: hősképét, univerzális szellemét, teremtő indítékait, szoláris szimbolikáját, bináris osztályozását újjáélesztő” mű; egy „diktatórikus, emberi kiteljesedést gátló, korábban népére sortüzet nyitó, majd százakat börtönbe vető és folytonosan világkatasztrófával fenyegető kor ellen az archaikus mítoszok eszmei és képi eszköztárát bartóki erővel mozgósítja benne Nagy László nagy erejű líraisággá" - a „teremtésmítoszi alapelveket'' ragadva meg.18 S az infinit abszo15 Lásd például PomogAts Béla, A „hosszú vers"és a mitologikus költői számvetés » Ua., Sorsát kereső irodalom, Magvető, Budapest, 1979,463-477; Fülöp László, Nagy László pályaképéhez = Ue., Élő költészet, Magvető, Budapest, 1976,377-418. - A Menyegző „monumentális, bartóki verskompozíció". Tarján Tamás, Nagy László tekintete, General Press, Budapest, 1994,140.

16 Görömbei András, Nagy László költészete, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2005,379.

17 Jánosi Zoltán, Nagy László mitologikus költői világa, Felsőmagyarország, Miskolc, 1996,322.

18 Uo„ 321, 322. - Lásd még a szerző további köteteinek Nagy Lászlóról szóló fejtegetéseit, például Jánosi Zoltán, Idő és ítélet, Felsőmagyarország, Miskolc, 2001; Uö., A Csodafu-szarvas, Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány, Iszkáz, 2003; Uő., Fűszál és mindenség, Holnap, Budapest, 2005; Uő., Barbárok hangszerén, Holnap, Budapest,

74 / Bertha Zoltán