Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Faragó Kornélia: Áramlások, határpozíciók, transzfer-jelenségek Az „újvidéki kapcsolat" érvényességi körei
nizmusát élettel töltené meg s a divatjamúlt világfájdalomból cél felé törő cselekvési akaratot kovácsolna."10 Az a későbbi dinamizmus, olykor szinte túlfűtött akciósság, amellyel Méliusz József a jugoszláviai kapcsolatokat keresi, alakítja és ápolja a hatvanas és hetvenes években, mint az egyik levelében szó szerint is érzékelteti, erős Jugoszlávia-nosztalgiájából fakad, és meglehetősen sok aspektusának tűnik. A szláv ősökre való visszagondolásától és magyarságában való megbántottsá- gától kezdve, a Sinkó Ervinhez fűződő meglehetősen régi, személyes érzékenységű kapcsolatán át baloldali elkötelezettségéig, és Miroslav Krleza „dialektikus történelemszemléletéhez" való vonzódásáig (szerinte a hatalomműködés epikai ábrázolása „Krlezánál a legfantasztikusabb, a legbonyolultabb és a legvilágosabb ugyanakkor az egész európai e századot érintő szépirodalomban."11) sok vonatkozás számításba jöhet. A Hídban való első megjelenése 1936-ra tehető,12 1937-ben és 1938-ban is publikál néhány szöveget, de összesen csak hat alkalommal van jelen a folyóirat korai hasábjain. A hatvanas években kiépített új kapcsolatlétesítési akciócél: a kisebbségi irodalmak egymástól való izolálódása ellenében hatni, tevékeny társadalmi magatartást tanúsítva kapcsolatokat létrehozni, az együttműködések gondolati kidolgozását segíteni, publikálni, pénzt szerezni és ebből utazásokat szervezni Jugoszláviába, személyes találkozásokat létesíteni stb. A jugoszláv kapcsolatot illető érdeklődését minden bizonynyal, a hatvanas évek új szellemi mozgásai is befolyásolták. „Az 1967 körüli évek nemcsak a »redivivus avantgarde« évei voltak, hanem a baloldaliság redivivus-ának az évei is - és a kettő 10 Méliusz József, Tűzharang, Korunk 1933/6., 496-497. 11 Molnár, I. m„ 169. 12 Az első megjelenés: Johannes R. Becher, Az ismeretlen katona, ford. Méliusz József Híd 1936/7., 30-32. Áramlások, határpozíciók, transzfer-jelenségek / 193