Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

iként kódolódnak. Ezt a kódolást egyben olyan módnak/mintának tartja, amelyet a múlt értelmezésére a kultúra közvetít, illetve kínál fel az egyén vagy a csoport számára.6 De más megközelítések alapján is felvetődött, hogy a historiográfiai szöveg szöveg-mivolta következményekkel jár magára a történeti anyagra, illetve annak értelmezésére vonatkozóan: Roland Barthes arról értekezik, hogy a történeti diskurzus nyelvi, illetve szövegi-strukturális adottságai megelőlegezik a történetírás ideológiai és imaginárius jellegét, amennyiben megadják a történelmi tények jelentésének kereteit.7 Mások azt elemezték (pl. Ricoeur, Gossman), hogy a historiográfiai szövegek retorikai pozicionáltsága nem hagyja érintetlenül az értelmezést sem.8 A kérdést az irodalom, pontosabban a történelmi regény vonatkozásában a posztmodern poétikák is tárgyalják. Brian McHale a kanonikus pozíciójú történetírói elbeszélésekkel szembemenő, a valamiféle alternatív (alulnézeti, elnyomott, nem hitelesként számon tartott, rejtőző) történeti látószöget képviselő stratégiákra hívja fel a figyelmet, és apokrif történelemről beszél.9 Linda Hutcheon pedig abból kiindulva, hogy a történelem - csakúgy, mint a fikció - diskurzus, amely jelentésképző rendszert hoz létre, s így nemcsak közvetíti, hanem modellezi is a múltat, vizsgálatában a hangsúlyt a múltfeldolgozás modell- jére/metanarratívájára helyezi. A historiográfiai metafikció fogalmával írja le a posztmodern történelmi regények történelemmel/történet- írással szembeni „gyanakvását". E „gyanakvás” olyan regénypoétikai stratégiák táptalaja, amelyek a legkülönbözőbb módon és aspektusból kérdőjelezik meg a történelmi regény hagyományozott mintáit, s mutatnak rá a múltról szóló elképzelések diszkurzív, ideológiai, identitásképző összefüggéseire.10

6 Hayden White, A történelmi szöveg mint irodalmi alkotás, ford. Heil Tamás = Uő„ A történelem terhe, 68-102.

7 Roland Barthes, A történe/em diskurzusa, ford. Szabó Piroska = Tudomány és művészet között, szerk. Kisantal Tamás, L'Harmattan-Atelíer, Budapest, 87-98.

8 Paul Ricoeur, Történelem és retorika, ford. Asztalos Éva, Somlyó Bálint = Narratívák 4. A történelem poétikája, szerk. Thomka Beáta, Kijárat, Budapest, 2000,11 -23; Lionel Gossman, Történetírás és irodalom, ford. Szeberényi Gábor = Tudomány és művészet között, 133-168.

9 Brian McHale, Postmodernist Fiction, Methuen, London, 1987.

10 Linda Hutcheon, A Poetics of Postmodernism. History, Theory, Fiction, Routledge,

...múltat fabrikálni..." / 259