Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban
felismerése (a beszámozott részek ismétlő, átkötő szövegrészei által) és megalkotása is. A Márk-változat beszélője a szöveg legnagyobb részében egy siketnéma gyermek, kisebb részében Jézus Krisztus, a Márk evangéliuma egyes szövegrészeinek egyes szám első személyű átiratában. A beszélőknek ez az értelmezése alaki kiindulópont a Márk-változat jelen elemzésében, amelyre az alábbiakban még visszatérek. Lehetséges ugyanis olyan interpretáció, amelyben nem gyermek a megszólaló beszélő, és ez az emberi beszélő nem különül el lényegileg a megszólaló Jézustól. A következőkben a gyermek mint beszélő beszédének azokat az összetevőit igyekszem bemutatni, amelyek a saját testi létezés azonosításától a szellemi, a morális és az isteni felé mutatnak, az alaki szempontból rejtett ima folyamatában. Azokat az összetevőket, amelyek a közvetlen testit összekapcsolják a transzcendenssel, amelyek Isten mint jelen lévő titok felé irányulnak a beszédben, és amelyek végső soron Jézus megváltó haláláig vezetnek, de már nem a gyermek elbeszélésében. A bűnnel való szembesülés és az evangéliumi szeretet felé irányulás egy humán diszkurzív perspektívája mint történés képződik itt le, a siketnéma gyermek önalkotó beszédének és az emberi alakot öltő Igének abban az összetalálkozásában, amely a véges és a végtelen közötti elkülönbözést mégis megtartja. 2. A beszéd mint ima A Márk-változat szövegének kezdetén a beszélő gyermekként saját anya nyelvváltozatán szólal meg. Az anyanyelvváltozat,5 a vernakulá- ris az a nyelvváltozat, amelyet a beszélő ember felnőtt korára a legösszetettebben, legkifinomultabban, minden helyzetre alkalmaz- hatóan elsajátít, önmaga számára kidolgoz és működtet, és amely 5 M. A. K. Halliday, The Users and Uses of Language = Readings in the Sociology of Language, szerk. Joshua A. Fishman, The Hague, Mouton, 1968,139-169. Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás / 63
