Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban

Testben létezés,

átlényegülés,

kinyilatkoztatás

Beszédmód a Márk-változatbari' /

Tolcsvai Nagy Gábor

1. A beszéd módja

Az irodalomértés alakulástörténetében mindinkább körvonalazódik a beszéd, a megszólalás, és nem csupán a nyelv jelentősége. Nem valamiféle strukturális szembenállásról van szó, hanem a nyelv élőszóbeli megvalósulásának működéséről, természetesen a beszélő ember nyelvi teljesítményéről. Ebben a történő viszonyban a nyelv poétikai potenciálja és megvalósulása a beszélő ember autopoiészi- szének a közege és folyamata, történése. Ezzel együtt azonban az is megmutatkozik, hogy a beszéd, a beszélés nem pusztán a nyelvre való rámutatás vagy a nyelv szóhoz engedése, hanem a beszélő saját szituálása, a megértésben vagy a megértés kísérletében saját magának a transzcendensben meglátása és megláttatása. Esterházy műveinek nagy részében mindez egyúttal nem a szemlélő (az elbeszélő) vagy a befogadó oldaláról látható, hanem a szövegben megszólaló beszélő nézőpontjából. 1

1 A tanulmány az OTKA K100717 Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás című pályázati támogatása keretében készült.

Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás / 61