Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Faragó Kornélia: Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában

jenek. Már a Hrabal könyve is jelen van a szerb könyvpiacon, amikor a fordító továbbra is úgy érzi, hogy nem történt meg Esterházy Péternek az új kultúrába való beágyazódása, mert beilleszthetetlen a szerb irodalmi hagyományba: „egyszerűen nem tudjuk besorolni valamely saját írónk mellé".15 Ezek, vagy ehhez hasonló gondolati konstrukciók több szöveghelyen is előfordulnak. A szélesebb komparatív mozzanat bevezetésének lehetetlenségét a szerb befogadás más szövegei is sugallják. Más kapcsolódási pontok híján az egyetlen kivételt Danilo Kis képezi, nagyobb szerb irodalmi összefüggésrendszerben nemigen mutatkozik az Esterházy-életmű. Esterházy, különböző hivatkozásokkal, példának okáért Kis közép-európaiságának hangsúlyozásával, maga is folymatosan erősíti az összetartozás képzeteit - egy Sonja Ciricnek adott belgrádi interjúból idézek: „Azt hiszem, hogy a maguk írója, Danilo Kis a közép-európai író legjobb példája. Tehát nem Milan Kundera, nem Czeslav Milosz, nem Konrád György, hanem Danilo Kis. És nem azért mondom ezt, mert most Szerbiában vagyok."16 Esterházy Péter még egy Montenegróban felvett beszélgetésben is megtalálta a módját, hogy megidézze a Danilo Kishez való kötődés mozzanatait, már- már metaforikussá növesztve Kis anyjának alakját: „Egy személyes dolog fűz engem Montenegróhoz - Danilo Kis mamája idevalósi volt, és ha én ezt a szót hallom, akkor mindig Danilo Kis mamájára gondolok. Hogy ő »crnagorac« volt. Lényegében azt kell mondanom, Danilo Kis mamájával azonosítom az országot."

A recepció szövegeit olvasva úgy tűnik, a szerbiai megértés érdekében fellépő beszéd folyamatosan az eltávolítottság viszonylataiban gondolkodik, mintha kételkedne az Esterházy-mű szerb olvashatóságában, mintha lehetetlennek tartaná a megfelelő olvasási mód kialakíthatóságát. Minthogy Sava Babicot az a meggyőződés vezérli, hogy a szerb kultúrába való bevezetést nagyban segíti, ha maga is készít beszélgetést Esterházy Péterrel, és mert minden bizonnyal A halacska csodálatos élete című kötet példája is erre ösztönzi, az életrajzi

15 Sava BabiC: Harmonija i disharmonija Petera Esterhazija. Prometej, Növi Sad, 2007,57.

16 Sonja ÓiriC, Tajno lice knjige, Vreme 1122,2012. július 5.

292 / Faragó Kornélia