Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Faragó Kornélia: Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában
módon való bemutatás helyett/mellett egy interjút is elhelyez ebben a publicisztikai könyvben - „utószó helyett", érzékeltetve, hogy az interjú olyan fontos tényezője egy idegen kultúrába való bevezetésnek, a sikeres közegváltásnak, mint maga a mű. Ezen beszélgetés széthelyezett részletei a szerb Esterházy-kalauzként működő Esterházy harmóniája és diszharmónija című Babic-köteteben is megjelennek, mint ahogyan például a Birnbaum-interjú részletei is az 1991-es magyar nyelvű kötetből. Az interjúk elhelyezése ebben a könyvben explicit módon fejezi ki, hogy a befogadás irányítása az írói önértelmezés függvényeként tekinti saját feladatát, hiszen például a Harmonia caelestis értelmezéséhez „komolyan kell vennünk mindazt, amit az író mond önmagáról és a saját eljáráséiról".17 A fordító-kérdező a szerb befogadót közvetlenül megszólító, speciális Esterházy-hangot kíván hallani, s olykor emlékezteti is az interjú alanyát, hogy idegen olvasónak beszél: „tudnád-e vázolni a szerb olvasók számára a különböző reagálásokat, a legszélsőségesebbeket is beleértve"18 - kérdezi a Javított kiadás kapcsán. A kötet fordításában közöl szemelvényeket a magyar nyelvű befogadás szövegeiből is, például itt olvashatjuk Peer Krisztián A legnagyobb közös című szövegét. A breviáriumszerűen építkező könyvben Sava Babic népszerűsítő törekvése, a cél szentesíti az eszközt elvére alapozva, olykor szinte már az abszurdig fokozza az igyekezetét, és olyan mozzanatokat vezet be, mint például a Jugoszláv Asztrológiai Föderáció társelnökeinek asztrológiai elemzését Esterházy Péterről. Túllépve azon, hogy Sava Babic vagy Vickó Árpád nem olvas, nem olvashat semleges pozícióból, azt kell hangsúlyozni, hogy a fordítók kultúraismereti tapasztalatai nagyon értékesek, de ez egyben azt is jelenti, hogy megszólalásaik magyar kulturális hatások alatt állnak, azaz a magyar irodalmi tapasztalat felőli olvasatokat is beviszik a recepcióba, ami olykor akár segítheti is az új kontextus tájékozódását, de a szerb befogadó kulturálisan eltérő, valamiért egészen sajátságos olvasatait nem feltétlenül ezekben a szövegekben kell keresni. 17 Sava BabiC, Harmonija i disharmonija Petera Esterhozijo, Prometej, Növi Sad, 2007,60. 18(7o., 143. Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában / 293
