Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Faragó Kornélia: Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában
elcsúsznak a más kultúrákban is tapasztalható biografikus jelentések felé, amelyekben a származásnak hangsúlyos szerep jut. Néhány kivétellel, a publicisztikai elemzések közös vonása, hogy utalnak arra, hogy az író egy közismert arisztokrata család leszármazottja, mindig megtoldva azzal, hogy ő maga már nem viselte a grófi címet. Ez a vonatkozás - a Harmonias caelestisről szólók kivételével - a tanulmány jellegű szövegek szintjén nem avatkozik be jelentősebben az olvasatokba, a halálhírt közlő szövegekben és a nekrológokban viszont újra erőteljes jelenléttel bír. A befogadás már említett problémái a 2007-es megjelenésű Ba- bic-könyvben is tematizálódnak. Ennek összefüggésében, de a teljesség igénye nélkül utalok a szerb recepció sajátosságainak megragadását illetően azokra a törekvésekre, amelyek a Danilo Kissel, illetőleg Danilo Kis szövegeivel való kapcsolat hangsúlyozásával teremtik meg a két irodalomnak a szerb befogadás számára esetlegesen szimpatikus összefüggéseit. Nyilvánvaló hatáskeltési célokból egy - a Vecern- je novostiban közölt - 2007-es interjú élén, újságcímben kiemelve is megjelenik a Kis-szöveg felhasználására való utalás, az interjú alanyának saját közléseként: Prepisao sam Kisa (Kistől másoltam). Sava Babic Esterházy Péter harmóniája és diszharmóniája című könyve azonos típusú írókként aposztrofálja Esterházy Pétert és Danilo Kist. Babic, miközben a szövegek intertextuális technikáját vizsgálja, kiemeli: Esterházy szövegideálja az lenne, hogy egyetlen saját szó leírása nélkül teremt műalkotást. Minden Kisre vonatkozó utalást kimutat az Esterházy-szö- vegekben, s e locusok nyomán még az is felmerül benne, hogy a Harmonia caelestis netalán Kis beépült elbeszélésének (Mily dicső a hazáért halni) ihletésére jött létre - állításai szerint azonban ezt a feltevést Esterházy Péter cáfolta. El kell fogadnunk ezen állítást, annak ellenére is, hogy értelmezéseinkbe beleszól Esterházy Péter Múlik az idő című szövegének egy részlete: „Közben, a hosszú kilenc év alatt sokszor éreztem ennek a Danilo-szövegnek a segítségét. így barátom nekem ő, könnyen átívelve élők s holtak feje fölött. Megerősít abban a kicsit Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában / 289
