Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

A Harmonia ccelestis szövege az eseményre többször utal, s mind­untalan visszatér rá, de magának a megalapozó történetnek az elbe­szélésére csupán a 134. számozott mondatban kerül sor, ahol a nar- rációba egy Esterházy Pál naplójából származó (jelöletlen) idézet is ékelődik: „László bátyám, azon Zöldfikár nevű lovon ülvén, kit nékem ígért vala, együtt menvén, itt édesapám neve jött, János urammal s Mard nevű inasával s vagy húsz lovassal egy nagy sáros pataknak szoríttatott, ahol a ló megesvén vele, gyalog sokáig harcolt s két törököt is vágott le. Végtére a sok sebektől ellankadván, életét letette."32 A csatajeienet elbeszélése hiperbolára épül: mitikusra nagyítja az eseményt egy mózesi édesapa alakján keresztül, aki a vezekényi halom tetején és a Haza botját a kezében tartva áll a történések hátterében. A zsidók Amálékkal vívott ütközetének bibliai történetét (Exodus 17) paraf- razeáló csataleírás a megalapozó történet mítosz-szerűségére játszik rá. Jan Assmann általános meghatározása teljesen idevág: „A meg­alapozó történeteket »mítosznak« nevezzük. Ezt a fogalmat a tör­ténelemmel szokták szembeállítani. [...] Amit itt az emlékezetben őrzött múlt alakjaiként vizsgálunk, szétválaszthatatlanul tartalmaz mítoszt és történelmet. Az a múlt, amely megalapozó történetté szi­lárdult és bensővé lett, attól függetlenül mítosz, hogy koholt-e vagy tényszerű."33 34 További gondolatmenetében Assmann - megdöbbentő párhuzamossággal Esterházy Péter megoldásával - szintén az Exo­dusra hivatkozik: „A történelem mítoszba fordulásának és a tapasz­talatok emlékké válásának klasszikus példája a kivonulás hagyomá­nya."31 A vezekényi ütközet mítoszi hiperbolizációja iróniát fejez ki, elsősorban azzal, hogy a (megalapozó) történeten belül a mitizáció aktusára - mint az emlékezetben tartott tartalmak megmunkálásá­nak műveletére - rámutat. Az iróniát a nyelvi réteg és a beszédmód is erősíti, amely az archaikus megnyilatkozásba mai elemeket kever, jelezve a mai szemszögből hitelesen történetinek látszó pozíciók sti­32 Esterházy, Harmonia ccelestis, 121. 33 Assmann, I. m., 76. 34 Uo. ...múltat fabrikálni..." / 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom