Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Lengyel Imre Zsolt: Az etika olvashatóságáról Esterházy Péter kései prózájában

jelentésének képzetétől sem akarhatott őszintén megválni. Az emiatt létrejövő feszültség, melyet tehát az életmű újabb fejleményei is katalizálhattak, éppenséggel a törvény, konkrétabban a szellemi tulajdonjog nyelvén nyert azután leghangosabban megfogalmazást, mint azt Kulcsár-Szabó Zoltán alapos recepcióelemzése bemutatta;3 mely diszkurzív térben önmegerősítő módon már szükségszerűen csak két Szerző, az idézett és az idéző jogai közötti mérlegelésre nyílt lehetőség, a hiposztázisok és környezetük összefüggésrendszerének kritikai szemügyrevételére nemigen.

Nem gondolom tehát, hogy az életmű kései darabjaiban megjelenőjegyzetek problematikáját kielégítően tisztázza ezeknek pusztán az említett vitára adott parodisztikus reflexióként való értelmezése: az általuk betöltött hely és az őket létrehozó stratégia aligha az, ahonnan és ahogyan a felvetődő kérdések rövidre zárhatóak lennének. A legfeltűnőbb módon alighanem az Egyszerű történet vessző száz oldal-a Márk-változat4 hívja fel erre a figyelmet, amelynek struktúrája nemcsak azt az olvasásmódot teszi lehetővé, amelyet legtöbb eddigi értelmezője választott, és amely szerint ez a könyv egy kisregény és egy praktikus információkat közlő, művön kívüli, mindazonáltal gesztusértékű függelék együtteséből állna, hanem egy olyat is, amely egy betét- és egy csonka keretelbeszélés komplexumát látná benne - egy olyasféle művet tehát, amilyen a Termelési-regény volt. A keret ezúttal persze jóval csökevényesebb, mint a korábbi mű esetében, funkciója azonban hasonló: színre vinni a betételbeszélés létrejöttének feltételeit, és megformálni „egy lehetséges szerzői szubjektum figuráját [...], aki az archívum megalkotójaként is azonosítható"5 - mely feltételek ez esetben nem tágabb értelemben vett élettörténetet, hanem szövegkezelési gyakorlatokat jelentenek. A Márk-változat olvasásának egyik alapvető kérdése ebből a nézőpontból az lenne tehát,

3 Kulcsár-Szabó Zoltán, Idézet vége: Intertextualitás-fogalmak a magyar irodalomkritikában 1981 és 2007 körül, Alföld 2011/7, 69-83.

4 Esterházy Péter, Egyszerű történet vessző száz oldal: a Márk-változat, Magvető, Budapest, 2014. Az oldalszámok a főszövegben erre a kötetre vonatkoznak.

5 L. Varga Péter, Ex libris, Élet és Irodalom 2015. január 30., 19.

248 / Lengyel Imre Zsolt