Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gintu Tibor: A Harmonia ccelestis az anekdotikus elbeszélői hagyomány kontextusában

Esterházy beszédmódjához, akinek a Termelési-regény és a Kis magyar pornográfia mellett a Harmonia caelestis a leglátványosabban anek- dotikus műve.

A regény anekdotikus jellegére a kritikai reflexió is utalt, Sükösd Mihály recenziója a könyv két alapvető műfaji komponensének egyikeként azonosította az anekdotát,5 azonban az elbeszélésmód anekdotikus sajátosságait és narratív funkcióit nem tette részletes vizsgálat tárgyává, ami minden bizonnyal meg is haladta volna egy rövid kritika terjedelmi és műfaji lehetőségeit. Sükösd álláspontja tulajdonképpen különvéleménynek tekinthető, amennyiben az anekdotizmust a regény egyik alapvető komponenseként fogja föl. A kritikák egy része ugyanis csupán a terjedelmes műfaj-felsorolások egyik elemeként említi meg az anekdotát6 (ha említi egyáltalán). Aligha vonható kétségbe, hogy a regény számos műfaji komponenst hoz játékba, s ezek közül némelyek (családregény, történelmi regény, történelmi kommentár stb.) strukturális jelentősége az anekdotizmuséval egyenrangúnak tekinthető. Azonban az anekdota műfajának a szentencia, a mese, a vicc, a kroki, a szólás és a közmondás mellett történő olyan említése, amely a felsorolás elemeihez semmiféle megjegyzést nem fűz, e műfajok hasonló jelentőségét sugalmazva minden bizonnyal alábecsüli az anekdotikus elbeszélésmód regénybeli funkcióját. Az anekdotikusság említésének másik jellegzetes szövegkörnyezete az önmaga „lényegétől"

5 „Regényének kompozíciójához a szerző a magyar epika két nagy elbeszélésmódját használja fel. Az emlékirat-irodalmat - leginkább a 17. század nagyszerű emlékíróit, Bethlen Miklóst, Kemény Jánost - és a híres magyar anekdotát. Az anekdótot, ahogy azt Mikszáth művelte volt, aki régóta, legalább a Termelési-regény óta Esterházy Péter egyik mestere és ötletadója. Első olvasásra a Harmonia caelestis nem más, mint emlékezések és anekdótok színes és laza halmazata. Ez nagy tévedés. A Harmonia caelestis a maga örökösen ironikus módján nagyon is tervszerűen megcsinált regény.” Sükösd Mihály, Esterházy és a Harmonia cealestis, Mozgó Világ 2000/7,119-122.

6 „A rövidtörténetet, anekdotát, krokit, viccet, szólást, közmondást, mondás-parafrázisokat a szerző már régen kisajátította próza művészete számára." Thomka Beáta, Múltak és régmúltak megalkotása, Jelenkor 2000/10,1043.

„Az Első könyv »édesapám«-lajstroma (lehetséges szerepváltozatok) egyszersmind az egymást átszövő műfaji technológiák, szövegtípusok (mese, anekdota, vicc, rövidtörténet, életkép, rendőrségi jelentés, a montázs különböző formái, a regény és a történelmi kommentár egybeszövése stb.) lajstroma is. SzirAk Péter, Nyelv által lesz, Alföld 2001/1,96.

220 / Gintli Tibor