Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

jelenetek, amelyek résztvevői, a megnyilatkozó(k) és a befogadó(k), a másik figyelmének nyelvi szimbólumokkal történő irányításával, illetve követésével konstruktívan hozzájárulnak a különböző jellegű és összetettségű világbeli események, történések, állapotok, vagyis a referenciális jelenetek együttes feldolgozásához - legyenek azok akár faktuálisak vagy akár fiktívek, akár járjanak, akár ne járjanak együtt esztétikai tapasztalatszerzéssel. A diskurzus tehát beszédfolyamatként nyer értelmezést, amelynek résztvevői egy közös figyelmi jelenet keretében nyelvi szimbólumok segítségével együttesen hoznak létre jelentéseket. E jelentésképzés során a diskurzusok résztvevői megosztoznak a világgal kapcsolatos különféle tapasztalataikon, összehangolják a különféle cselekvéseiket, továbbá különféle személyközi kapcsolatokat alakítanak ki és tartanak fenn.5 A diskurzusok ugyanakkor nem csupán a grammatikai konstrukciók típusainak a megvalósulásaihoz adnak közeget. A diskurzusok maguk is típusok megvalósulásai, illetve maguk is típusok, jelesül tipikus diskurzusok kialakulásának kezdeményezői. Mindez pedig máris a műfajiság pragmatikai relevanciájára irányítja a figyelmet.

A funkcionális kognitív nyelvészet felfogása szerint a konstruálásban a megvalósulásokkal kölcsönviszonyt fenntartó típusok kategóriákként, illetve sémákként írhatók le. A fizikai világ testi megtapasztalásában gyökerező, abból kibontakozó sematizáció és kategorizáció - mint absztrakción alapuló, alapvető jelentőségű reprezentációs eljárások - általánosságban is kulcsszerepet játszanak a nyelvi tevékenységgel együtt zajló dinamikus jelentésképzés interszubjektív folyamatában.6 A sémák és kategóriák ekkor a diskurzus résztvevőinek közös - egymásról kölcsönösen feltételezhető - tudásaként

5 Lásd Tátrai, Bevezetés a pragmatikába, 29-35; Tátrai, Pragmatika, 906-911. Vö. még Michael Tomasello, Gondolkodás és kultúra, ford. Gervain Judit, Osiris, Budapest, 2002; Simon Gábor, Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása, Tinta, Budapest. 2014, 93-109.

6 Lásd erről Tolcsvai Nagy, Jelentéstan = Nyelvtan, szerk. Tolcsvai Nagy, 205-499; valamint Tátrai, Pragmatika, 902-905. A kategorizációnak itt a szűkebb, prototípuselvre alapozó értelmezése jelenik meg. Mindamellett létezik a kategorizációnak olyan tágabb értelmezése is, amely különbséget tesz a prototípuselvű és a sémaalapú kategorizáció között (lásd még Simon, Lm., 131-144).

,a mondat múlatja immár az időt." /199