Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

tehát a kognitív és a szociokulturális feltételek kölcsönviszonyában mutatja be, azt nyelvi szimbólumokat alkalmazó, társas megismerő te­vékenységként értelmezve. Ezzel egyúttal a nyelvi megismerés társas, diszkurzív alapjainak lényegi szerepére is felhívja a figyelmet. Ebből következően nem csupán azt hangsúlyozza, hogy a jelentés konstru­álással, a világbeli dolgok, események fogalmi (konceptuális) feldolgo­zásával jár együtt, hanem ezzel összefüggésben annak lényegi szere­pére is rámutat, hogy a konstruálás a mindenkori diskurzuspartnerek kommunikációs igényeinek az adaptív kielégítését célozza meg.3 A funkcionális kognitív pragmatika - a fentiektől közel sem függet­lenül - alapvető feladatának tekinti, hogy a nyelvi szimbólumoknak, konstrukcióknak a jelentésképzésben betöltött szerepét diszkurzív, kontextuális megvalósulásuk (instanciációjuk) felől mutassa be. A konstruálás ugyanis a típusok és a megvalósulások dinamikus vi­szonyrendszerét feltételezi.4 A pragmatika típus és megvalósulás köl- csönviszonyának fontosságára - szemben a nyelvi szimbólumokat, konstrukciókat elsősorban a típusjellegük felől megközelítő olyan grammatikai stúdiumokkal, mint a fonológia, a morfológia, a szinta­xis vagy éppen a szemantika - jellemzően azok megvalósulásából ki­indulva mutat rá. Kérdésfeltevésének középpontjában így a kontex­tusfüggő, dinamikus jelentésképzés összetett problémája áll, ennek leírására vállalkozik. És mivel a nyelvi szimbólumok alkalmazásán alapuló jelentésképzést diskurzusok (szövegek) keretében megvaló­suló interszubjektív aktusként értelmezi, lényegi fogalomként kezeli magát a diskurzust (szöveget) is. A funkcionális kognitív pragmatika nézőpontjából a diskurzusok - így a szépirodalmi diskurzusok (szövegek) is - olyan közös figyelmi Tinta, Budapest, 2011; Tátrai, Pragmatika = Nyelvtan, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor, Osiris, Budapest, 2017, 897-1058. 3 Lásd ehhez William Croft, Towards a social cognitive linguistics = New directions in cognitive linguistics, szerk. Vyvyan Evans - Stephanie Poursel, John Benjamins, Am­sterdam, 2009, 395-420; Jef Verschueren, Understanding pragmatics, Arnold, London, 1999. 4 Lásd ehhez Ronald W. Langacker, Cognitive grammar. A basic introduction, Oxford University Press, Oxford, 2008, 55-89; Tolcsvai Nagy, Bevezetés a kognitív nyelvészetbe, Osiris, Budapest, 2013,160-165. 198 / Tátrai Szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom