Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Bartal Mária: „Ritmusos szünet." A betegség reprezentációi Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló és A bűnös című köteteiben

összehasonlító vizsgálatai alapján elmondható, hogy az utóbbiak ironikus hangoltságát ellenpontozó, a túlélésért folytatott küzdelmet heroizáló, az olvasó affektiv bevonására építő amerikai beteg- ségnarratívákat nagyjából a kilencvenes évek közepétől fokozatosan felváltották a betegségtől való ironikus távolságtartás különböző stratégiáit kidolgozó szövegek.9 Az amerikai próza autobiografikus elbeszélői hagyományát uraló szövegtípust Diedrich az oprafication terminussal illette,10 11 utalva arra, hogy az ebbe a kategóriába sorolható műveket az én másokat kizáró tökéletesítésének buzgalma és e folyamat megjelenítését célzó, valamint emancipatorikus stratégiák uralták. Ebbe a szövegsorozatba műfajtörténetileg izgalmas módon illeszkedik a betegségnarratívák dinamikusan változó korpusza, amelynek Brodkey regénye egyik jellemző példája. Thomas Couser monográfiája, amely az egyik legkorábbi, autopatográfiákat elemző munka, megállapítja, hogy az elbeszélők egy része az önreprezentáció során átveszi az orvosi diskurzus modelljét, amely a seifet leválasztja a testről.11 Esterházy elbeszélője testének változásain és az írástevékenységnek ettől nem függetleníthető dinamikáján keresztül artikulálódik a szövegben.

„I don't see the point of privacy. Or rather, I don't see the point of leaving testimony in the hands or mouths of others. (H. B. June 1993)".12 Harold Brodkey halálnaplójának saját monogramjával (!) indexált második mottója világosan jelzi privát és nyilvános, én és mások viszonyának radikális átértelmeződését a betegség állapotában,

The Failure of Narrative Reductionism, Sociological Research Online 2009/5. (http:// www.socresonline.org.uk/14/5/16.html); Rita Charon, The Novelization of the Body, or, How Medicine and Medicine and Stories Need One Another, Narrative 2011/1., 33-50.; Franziska Gygax, On Being III (in Britain and the US). Illness Narratives of the Self, The European Journal of Life Writing 2013/2., 1-17.

9 Ehhez lásd: Arthur Frank, The Wounded Storyteller. Body, Illness, and Ethics, The University of Chicago Press, Chicago, 1995, 93; Gygax, On Being III; Diedrich, Treatments..., 55.

10 Diedrich, Treatments..., 63-68.

11 Couser, Recovering Bodies..., 14.

12 „Nem értem, mi az, hogy privát. Vagy inkább, nem értem, miért is kellene tanúságot tenni - mások kezébe vagy szájába. (H. B., 1993. június)" Ha másként nem jelölöm, a tanulmányban olvasható magyar nyelvű részletek Brodkey könyvéből saját fordításaim. A fenti idézet az ajánlást követő második számozatlan oldalon olvasható.

Ritmusos szünet." / 133