Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kulcsár Szabó Ernő: „Gyík egy napsütötte kövön"

becsülni vagy szégyelni nem méltóztatik. (Bolondok, 1932) Ez a költészet mesterfokán beszélő dikció már mérhetetlen költészet­történeti távolságban mutatja a kései modernség lírai világképének ezt a változatát a maga klasszikus modern, esztétista elődeitől. A hibátlan összetettséggel jambusokra komponált metrika itt olyan díszítetlen el- okvenciával tartja mozgásban a magas és a köznapi regiszterek összjá- tékát, amilyenre Szabó Lőrinqnél is csak a Semmién egészen (1931) vagy A földvári mólón (1948) nagyságrendjének szintjén akad példa. Innen, erről a magaslatról tekintve nem igazán meglepő, hogy az (egyébként nem hiányzó) par excellence számvetés-szerű versek39 he­lyén inkább olyan költeményeket találunk, amelyek a természet bioló­giai körforgásába foglalt élőlények sorspéldázatain keresztül, csupán közvetve szólnak az egyazon törvények alá tartozó humán ittlétről (.Szamártövis [1931], Egy egér halálára [1928], Szentjánosbogár [1930], Feltámadás [1927], Halott nép [1937], Az áprilisi rügyekhez [1937], Egy téli bodzabokorhoz [1938]). Az ember világba-tartozásának összefüg­gésében egy el nem hangzott, 1956-os rádióinterjú során Szabó Lőrinc a következő meglepő megjegyzéssel zárta a beszélgetést: „Nemrégiben egy kedves barátnőm idézte egy régi interjúm zárómondatát. Akkor azt kérdezték tőlem, hogy mi szeretnék lenni, ha nem volnék Szabó Lőrinc? Hadd ismételjem meg régi válaszomat: »Gyík egy napsütötte kövön...«"40 Heidegger gyík-példájának alapkérdése a „szegényes világú" állati lét mibenléte, illetve, hogy annak korlátozott hozzáférhetősége feltárhat-e valamit az animalitas (érzékelésre, helyváltozatásra, ösztöni vezéreltségre, kapcsolat-fenntartásra és viszonyulás-képességre) korlá­tozottvilágának humán relevanciájából. Annál is inkább, merta Driesch és Uexküll feltárta biológiai világok értelmében ugyan minden animali­39 Ilyenként a Különbékéről utóbb lásd Ferencz Győző, A költő alkuszik = Uő., A költé­szet mechanikája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997,161—188. 40 írószobám. Szabó Lőrinc hangszalagon, közreadta Tóbiás Áron, Új írás, 1964/9, 1101. ,Gyík egy napsütötte kövön" / 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom