Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kulcsár Szabó Ernő: „Gyík egy napsütötte kövön"

a megértésben van adva. Ebben az értelemben az élet tehát átfogja az objektív szellem teljes terjedelmét, ameny- nyiben az az átélés révén hozzáférhető. Mármost az élet az az alapvető tény, amely a filozófia kiindulópontját kell, hogy képezze. Az életet belülről ismerjük, az élet az, aminek nem lehet mögékerülni. Az élet nem állítható az ész ítélőszéke elé.35

Szabó Lőrinc embert, növényt és állatot egy szintre helyező, sőt, egybefoglaló világfogalmára nézve különös jelentősége lehet annak, hogy az az egyediséget korlátozó (természeti) rend, amely nála a 30- as évekre meghatározóvá válik, először Dilthey értelmezésében nem származtatott lényegi eredetiséget a történelemből. Legalábbis abban az értelemben nem, hogy az egyéni életút időbelisége összetéveszthetetlen egyediséget állítana elő, s e szingularitásnak a felkutatásában állnának az emlékezet tétjei. „Az élet annyiban történeti - folytatja Dilthey a fenti eszmefuttatást -, amennyiben időbeli to- vahaladtában s az így keletkező hatásösszefüggésben fogjuk fel. Az ebből adódó lehetőség ennek a folyamatnak egy olyan emlékezet szerinti utánalkotásában van, amely nem az egyest reprodukálja, hanem utólag az összefüggést s annak stádiumait képezi meg."36

És valóban, a „Törvényszék? Én is az vagyok!" (Csillagok közti) 932]) távolról sem ugyanazt a felcserélhetetlen egyediséget állítja, mint a század eleji „Észak-fok, titok, idegenség" (Ady: [Sem utódja, sem boldog őse...]) vagy „az alany és a tárgy" s „az ómega s az alfa" (Babits: A lírikus epilógja). A szubjektum itt nem a William James-féle tudati képszalag közvetítette anyagtalan és „immisszív" világtapasztalatnak az alanya,37 hanem a természet olyan materiális alkotása, akin/amelyen

35 Wilhelm Dilthey, Der Aufbau der geschichtlichen Welt in den Geisteswissenschaften. Gesammelte Schriften, VII. k., Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 19928, 261.

36 Uo. Vagyis éppen hogy nem teszi lehetővé ennek a képződésnek azt a fajta utá- nalkotását, amely az így létrejöttét a jelenbeli egyediségre vonatkoztatva akarja megérte(t)ni, pl. így: „és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog" (Babits: Zsoltár férfihangra)

37 Az ilyen „tudatfolyam leképezését indokoltan nevezhetjük tudatlírának". Rába,

Gyík egy napsütötte kövön" / 71