Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"
Az elképzelt halál ihletét az 1928-ban készült versek (főként a csak gyorsírásos vázlataiból ismert elvetélt Jeszenyin-ciklus) akkor kidolgozatlanul hagyott poétikai problematikájából eredeztetem,73 hozzávéve az ostrom utáni években fordítani készült Milton-mű stilisztikai sugalmát,74 valamint Goethe Faustja egyik záró kórusa továbbírásá- nak tekintem.75 Maga a Jeszenyin-ciklus a meghalás egyrészt bevallottan „orvosi" leírásának materialisztikus valóságát éli át,76 melyet később a Bajrám ünnepén című balladai hangvételű meghalás-vers77 Lőrinc: A hitetlen büntetése), Új Holnap, 45(2000), máj.-jún.-júl.-aug., 98-105; = Uő., Az emberiség görbe fája, C. E. T„ Budapest, 2002, 206-218 - és ugyanakkor protestáns teológusok véleménye: „Mikor a Kisfaludy Társaságba beválasztottak (azt hiszem 1936-ban vagy 7-ben, Kosztolányi helyére), emlékbeszédet kellett tartanom az elődömről. Meg is jelent a Kisfaludy Társaságnak legközelebbi, bár jóval később megjelent könyvében. A próza után verseket olvastam fel, újakat. A hallgatóságban ott ültek a konzervatív tudósok, tanárok és írók, köztük az akkori Szász Károly, Ravasz László. Voinovich Géza elnökölt. A hitetlen büntetése is a felolvasott versek közé tartozott. Enyhe botránytól féltem, teljes joggal. Az ülést a szokásos közös vacsora követte a Vadászkürt különtermében. Nagyon meglepett aztán, hogy ott Voinovich mellém ülve, mikor a Budapesti Szemle számára e versek kéziratát elkérte és őt arra kértem, hogy csupán egy darabot válasszon, mert szükségem van arra a honoráriumra, arra a nagyobbra, amit a Napló megad értük, gondolkodott és azt mondta: „Ha csak egyet, akkor A hitetlen büntetését. Az nagyon elgondolkodtató költemény." Ravasz szintén „jó néven vette" az ateista vallomást. Örültem nyilatkozataiknak, és láttam, hogy a konzervatív öregek nem annyira konzervatívak, mint állítják róluk." Szabó Lőrinc, Vers és valóság, 105-106. 73 Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc: SzergejJeszenin utolsó éjszakája. 74 „[...] és Milton modorában üdvözöltem Istent a vers utolsó sorával". Szabó Lőrinc, Vers és valóság, 268. 75 Kabdebó Lóránt, Mesék a költőről, 288-289. 76 „[...] önmagam orvosi szempontból véleményt formálok a költemények tartalmi realitásai felől. (Néha-néha találgatásokra voltam utalva.)” - írja az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattára (a továbbiakban: MTA KIK Kézirattára) Ms 4675/6. tömbjének 12. lapján Szergej Jeszenin utolsó éjszakája (rendes írással ekként rögzített) címmel bevezetett és Sz. L. szignóval ellátott kopfban, a gyorsírásos szöveget Dr. Gergely Pál átirata és Schelken Pálma revíziója alapján közlöm. 77 Szabó Lőrinc, Bajrám ünnepén, Pesti Napló, 88(1937), febr. 28., 13. „Az újságban volt egy kis hír, hogy a Rózsadomb tövében, a Gül Baba mecsetnél valamilyen mohamedán ünnep lesz [...] kíváncsiságból elmentem, és a családomból is elvittem valamelyik Klárát. Először láttam élő áldozatot, először még csak ekkora állatot is leszúrni. Nagyon figyeltem, nagyon átszenvedtem a bárány halálát. [...] Régi felfedezésem, hogy ti. »minden halál fulladásos halál«, amit én eszeltem ki a Bajrám ünnepén élményekor (és amit egy későbbi bécsi nemzetközi orvoskongresszus előadásai között meglepetve olvastam a Neues Wiener Journalban)." Szabó Lőrinc, Vers és valóság, 100., illetve 268. Ezt a verset olvastatta fel magának halálos ágyán a Gömöri klinikán, amint ezt leánya, Gáborjáni Klára utóbb leírta: „Saját versei közül utoljára a Bajrám ünnepént olvastatta fel anyukával s az utolsó két szakaszt Gláz Edit dr.-nővel, mert ő nem bírta tovább olvasni a fulladásos halálról szóló, részben előre megsejtett sorokat." Gáborjáni Klára, Édesapámmal Szabó Lőrinccel (Szabó Lőrinc utolsó napjairól) = Szabó Lőrinc környezetének naplói, válogatta, sajtó alá rendezte, utószó Tóth Mariann, Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelye, Miskolc, 2006 (Szabó Lőrinc Füzetek, 8), 205. 32 / Kabdebó Lóránt
