Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Szávai János: Verlaine a szemináriumban
Visszatérve Paul Verlaine-hez, nála ilyen jellegű probléma csak ritkán kerül elő, bár változatos életének egyik legfontosabb állomása visszatérése a tételes vallásossághoz. Verlaine népszerűségéhez feltehetőleg erőteljesen hozzájárult életének sokszorosan botrányos alakulása. Eleinte alkoholizmusa, a méregerős abszint iránti szenvedélye és anyja elleni agresszivitása, utóbb homoszexuális kapcsolata Rimbaud-val, amely szintén agresszióval, gyilkossági kísérlettel zárult, ami miatt börtönbe került. Ezután következik megtérése, bár homoszexuális kapcsolatairól nem mond le, egy tanítványa, a versekben is emlegetett Lucien Letinois lesz újabb partnere. A biográfia csupa transzgresszió, ezek azonban csak nagyon áttételesen jelennek meg Verlaine költészetben. 2. Az 1926-os fordítás tehát az eredeti Verlaine-kötetek alapján rendezi ciklusokba a verseket. Tizenhét kötetet jelöl meg a válogatás, ami nem teljesen vág egybe az újabb Verlaine-kiadások korszakolásával, de ez nyilvánvalóan a felhasznált francia kötetek követéséből adódik. A másik megjegyezni való, hogy a Verlaine-nél sorozatban megjelenő versek, minta Tücsökzené ben felidézett O, triste, triste étaitmon âme, melyek az eredetiben csak számmal, pontosabban római számmal megjelöltek, a magyar fordításban mindannyiszor címet kapnak, méghozzá a kezdősor lép elő címmé. A Verlaine-oeuvre két legfontosabb kötete kétségkívül a Szatur- nuszi költemények és az 1884-es Sagesse. Ez utóbbinak a címét a fordítás Bölcsesség helyett ./óságnak adja vissza, s ez a cikluscím ismétlődik meg a Kálnoky-féle kötetben is. Az 1926-os utószóban Szabó Lőrinc érinti ezt a problémát: „a protestáns Ady is írt jóságbölcses- ség-verseket 'a jóság a bölcsesség kezdete' értelemben." Feltehetőleg Ady Endre Jóság síró vágya című versére utalva. Ez a megoldás Verlaine a szemináriumban / 297
