Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Szávai János: Verlaine a szemináriumban
aligha indokolható, hiszen a Sagesse a költő megtérése utáni verseket foglalja magába, s ekként a többjelentésű sage, sagesse főnevek az adott szövegkörnyezetben bölcset, bölcsességet jelentenek. Az Ószövetség Livre de la sagesse könyve magyarul a Bölcsesség könyve, s a szó hallatán felötlik Baudelaire gyakran idézett nevezetes megállapítása a nevetésről: „le sage ne rit qu'en tremblant", a bölcs csak félve nevet.11 A sage másik jelentése a gyermeknevelésben folytonos hangoztatott soissage, légyjó!, amely kétségkívül megjelenik a Recueille- ment (Áhítat) című Baudelaire-szonettben, mely felütést a fordító Tóth Árpád az Én drága Bánatom, légy jó sorral adja vissza. Szabó Lőrinc kötetéből az 0 mon Dieu, vous m'avez ölessé d'amour kezdetű versre térnék itt ki röviden. A vers címe azonos az első sorral, és a háromsoros strófák mindegyikének harmadik sora az első sor megismétlése. Vagyis kiemelt fontosságú sorról van szó. Az 1926- os kötetben a fordító így indít: Uram, nagy szereteted megsebesített. A hagyományos tegezésre váltás természetes; komolyabb problémát jelenthetett egyrészt a szokatlan és rendkívül erőteljes de vonzat használata, másrészt az amour szó komplexitása, mely egyszerre tartalmazza a magyarban szétváló szeretet és szerelem kifejezéseket. Az első változatban még csak a nagy szóval nyomatékost a költő, a másodikban viszont átugorja az akadályt: Uram, szerelmed megsebesített. Létező hagyományhoz nyúl ezzel vissza, ugyanis a Károli-féle Biblia nemcsak az Énekek énekében használja a szerelem, szerelmes kifejezéseket, hanem az Újszövetségben is. Ez az én szerelmes fiam, őt hallgassátok - Te vagy az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm. Vagyis remek megoldást talált a fordító. Hogyan látjuk ma Verlaine költészetét? S hogyan látta az ifjú Szabó Lőrinc? Jean-Pierre Richard szerint Verlaine-nél döntő fontosságú a disszonancia szerepe, amely a Költészettanban pontosan megfogalmazott cél: a bizonytalan és a pontos találkozásának és egybeforrásának az eszköze.12 A személytelenség igézete sohasem 11 Charles Baudelaire, De l'essence du rire, Sillage, Párizs, 2008, 11. 12 Richard, im., 168-169. 298 / Szávai János
