Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Barna László: „Weither álmai"
[U]nd ach! Wenn wir hinzueilen, wenn das Dort nun Hier wird, ist alles vor wie nach, und wir stehen in unserer Armut, in unserer Eingeschränktheit, und unsere Seele lechzt nach entschlüpftem Labsale.41 Bár a „magamban hordom ezt az érzést" szöveghely irányát tekintve karakteresebben fejezi ki a létező belülről feszítő szabadságvágyát, mint a „mit mir zieht dieses Gefühl immer herum", próbáljunk helyesebb megoldást, idevágóbb ekvivalenst javasolni. Nem találunk. Ahol Goethe - a német nyelv sajátosságából adódóan - passzív szintaktikai szerkesztéssel a verbális stílust preferálta (er ist eingeschränkt), ott Szabó Lőrinc jó érzékkel a szöveg értelmét megőrizve nominálisan fejezte ki azt (korlátok közt él). Láthatjuk, hogy a fordítás hűen tükrözi a forrásszöveg intencióját. Ez az önkontroll vagy egyszerűen csak a tiszteletből adódó hűségelv a továbbiakban is jelen van: minden elfogultság nélkül kijelenthető, hogy a klasszikus magyarul is klasszikus maradt, és hogy valóban nem alakította át a Werthert a célnyelvben saját költészetének tükröződéseként.42 IV. E rövid dolgozat szükségszerűen csak elnagyoltan mutathatta be magának a dialogikus poéti kai paradigmának43a prózai transzformációját 41 Uő., Die Leiden, 45-46. 42 Ami ez előzőekben leírtakat még árnyaltabbá és argumentáltabbá teszi, az egy kapocs Szabó Lőrinc, Goethe és Stirner között. Erre a kapcsolódásra pedig Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmem. Éppen Stirner főműve prológusának a címe (mely genette-i értelemben egyben paratextusa is) Goethe Vanitas című versének a kölcsönvett mottója: Ich hab' Mein Sach' auf Nichts gestellt. Ráadásul a prológus zárását is egy Goethe-idézettel oldja meg: Mir geht nichts über Mich! A három vektor (Stirner főműve - Goethe Werthere - Szabó Lőrinc Az Egy álmai című verse) tehát itt összeérni látszik, s e metszéspont magában is alátámasztja dolgozatunk azon feltevését, hogy a Te meg a világ-kötet poétikai naplójába nemcsak Stirner, de Goethe is írt, immár de facto. Arról nem is szólva, amire ugyancsak Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmem: a Stirner használta mottó a Különbéke című vers poénsorában implikált: „különbékét ezért kötöttem / a semmivel". (Szabó Lőrinc, Különbéke, Athenaeum, Budapest, 1936,184-186.) Noha a Különbéke című költemény címadó Szabó Lőrinc újabb kötetében, éppen a Te meg a világ záró, húsvéti verse is lehetne. 43 A költészet egészében a húszas évek második felében megtörtént paradigmaváltásról lásd részletesen a következő tanulmányt: Kabdebó Lóránt, Költészetbéli para290 / Barna László
