Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Barna László: „Weither álmai"
ségrőt című művében leírja, hogy egy magasabb rendű (belső vagy/és/ azaz természeti) törvény alapján az embernek nemcsak lehetősége, de egyenest kötelessége megtagadni a korlátozó törvényekkel teli világgal való együttműködését.25 Mintha pontosan ennek a filozófiának lenne a két szöveg a lírai és az epikus formában megszólaltatott médiuma. Szabó Lőrinc szavaival: „s ami szabály, mind nélkülem / született: / ideje volna végre már megszöknöm közületek".26 Goethe kifejezőerejével: „minden szabály, bármit mondjanak is, megöli a természet igaz érzését és igaz kifejezését! Mondd, hogy túlzók! A szabály csak korlátoz, lenyesi a buja kacsokat”.27 A Te meg a világ csúcsverse az olvasói tekintet előtt mint az „individualista lelkiállapot önvizsgálata" jelentkezik,28 mely önvizsgálattípus Werther monológjait is erősen meghatározza: „és benne vagyunk a szegénységünkben, korlátáink rabságában, és lelkünk tovább eped az elillant enyhülésért. A legnyugtalanabb csavargó is így vágyik végül vissza a hazájába."29 Most pedig említsük meg újra a következő sorokat: „Tengerbe, magunkba, vissza! Csak / ott lehetünk szabadok! / Nekünk többé semmit sem ad / ami kint van, a Sok".30 Ahogyan az eddigiekből kiderült: a versből kiolvashatjuk az elbeszélés cselekményének bizonyos részleteit. Ilyen az „Én vagy ti, egyikünk beteg; / és mégse nézzem a fegyvereket[?]"-szövegrész is.31 A Wertherről szóló 25 Nincs tudomásunk arról, hogy ismerte-e Szabó Lőrinc Thoreau-t. 26 Szabó, Az Egy álmai, 55. 27 Goethe, Werther szerelme, 42. 28 Kabdebó, „A magyar költészet...", 40. 29 Goethe, Werther szerelme, 72. 30 Szabó, Az Egy álmai, 56. Ugyanakkor maga Szabó Lőrinc kiegészíteni és korrigálni is próbálja ezt az általánosító olvasatot, amikor egy konkrét biografikus élmény kontextusába helyezi versét: „szerelmi ösztön és elégedetlenség". (Kabdebó, „A magyar költészet...", 40.) Gondoljunk csak a „Tilalom? Más tiltja! Bűn? Nekik, / s ha kiderül!" sorokra. (Szabó, Az Egy álmai, 56.) És most - a többi közt - Mikes Klára, Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet hármasára célzunk. Aligha szükséges Werther szenvedéseit, egymással vitázó érzéseit: szerelmét (és halálát) bemutatni, hiszen az egész mű egy nárcisztikus és elkényeztetett nemes fiatal belső szenvelgéseit artikulálja, ahol a szerelmi háromszög Werther, Lotte és Albert triászában rajzolódik ki. így Szabó Lőrinc nemcsak költészetfelfogása, de élete egyfajta megszólaló médiumaként is tekinthetett a Wertherre. Noha megjegyzendő, hogy Szabó Lőrinc valós „szerelmi" viszonyai az életben másképpen artikulálódtak, mint Goethe főszereplőjének románcai. 31 Uo. 286 / Barna László
