Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Horváth Kornélia: Szökés és megértés: még egyszer Az Egy álmairól
tó lehetséges értelmezési hipotézisek kérdése kapcsán. Úgy tűnik, e ritmikailag kiemelt helyek a szöveg kulcsfogalmait, s egyben egzisztenciálisan is értelmezhető problémáit jelölik ki. Az érdek szó - különösen a versszövegben nyert („Mert te ilyen vagy s ők olyanok / és neki az érdeke más...") kontextuális jelentése okán, első meglátásra a „te"-ként értett „én" és az „ők", illetve „ő" közötti ellentétet, „érdekkülönbséget" explikálja. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szövegben ritmikailag kiemelt érdek szóalak a (meg) ért szócsaládjába tartozik történetileg, mely ért annak az ér igének a mozzanatos -t képzővel kialakult származékszava, amelynek jelentése a „'valamihez hozzáér” jelentésén alapul, éppúgy, mint az érdekel, érez, érint származékok."15 Vagyis itt a versnyelvi ritmikai-szemantikai mozgás mintha a megértés témáját „villantaná föl", rögtön a költemény második sorában. A második ritmustörés esetében az igaza van szerkezet több oldalról is exponálhatja a megértés kérdését az olvasói jelentésalkotásban: egyfelől az igazság és a megértés egyfajta szükségszerű azonosításaként, másrészt éppen a kettő eltéréseként (vajon amit megértek, az az „igazság"? vagy: egyáltalán megérthető az „igazság"?). A harmadik „ritmusbicsaklás" esetében az összefüggés még egyértelműbbnek tűnik, hiszen a ritmus által kijelölt „hol maradok én?" kérdést ez a tagmondat és verssor előzi meg: „Ha mindig csak megértek" (kiemelés: H. «.). Nem véletlenül választottam ezt a sorpárt, illetve mondatot a tanulmány mottójául. Végül az utolsó esetben („még rémlik valami elhagyott", 5. versszak) a megnyilatkozás értelme a megértésre, Illetve annak lehetőségére való rákérdezésként interpretálható. (A teljes „igazság" kedvéért ki kell térnünk a költemény másfajta ri- musára is, hiszen a szöveg laza ütemhangsúlyos verselésűként is rit- mizálható, noha az úgynevezett vezérritmusát nyilvánvalóan az időmérték adja. A vers döntően 7, 8 vagy 9 szótagos sorokat váltakoztat - eltekintve egyetlen három, három darab négy-, négy tíz- és egy ti15 A magyar nyelv történti-etimológiai szótára /., főszerk. Benikő Loránd, Akadémiai, Budapest, 1967, 791-792. 230 / Horváth Kornélia
