Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Smid Róbert: Harc a technikával

3. A l/ezérnél és a Rádiózene a szobábanná\ is egyértelműen megje­lentek a természetből vett, ámde technikaiként operacionalizálódó alakzatok (a kas, a boly, valamint az áramlás és maga a kígyóbűvö- lési technika is), azonban a '38-as gyűjtemény még számos további, egymással több ponton összekapcsolódó darabja állítja be eszközlő szerkezetként azt, amit a natúréban jelenségként gondolunk el, ek­képpen technikai implementációt is végrehajtva a dikcióban. Ugyan­akkor e formációk és az ezek alapján szerveződő apparátusok nem ritkán az elemekkel szembeni harcban kerülnek bevetésre a technici- zált élet ellen folytatott harccal párhuzamosan. Ezt a konstellációt né­hány, legalábbis általam feltételezett párversen keresztül mutatom most be.29 Az Esőben és a Kánikulában szélsőséges időjárási viszonyok között viszik színre a terek és az azokat betöltő, illetve formáló tárgyak mó­dosulását. Előbbinél a három strófa lehetne valamifajta retrospek­tív pozícióból artikulált időbeli előrehaladás is a jelenig a „Harmadik hete esik az eső" ismétlődő sorával (ti., hogy az első héttől a harma­dik versszakban a harmadikig jutnánk), azonban benne nem prog­resszió, mindössze átalakulás figyelhető meg. Harmadik hete esik az eső, unottan, szürkén... halott szerető érintése ilyen hideg... a kő nyálkásan ing a cuppogó cipő alatt... holnap egy őrült szerelő uszonyt rak a náthásán prüszkölő 29 Ez a párverses szerkezet összefügghet azzal, amit Kabdebó stilizációnak nevez, vagyis a leírások arra törekszenek, hogy egy-egy alapvariánst tárjanak fel: „Egyrészt a látványt, mint számtalan hasonló jelenség mintáját mutatja be, másrészt a külön­böző jelenségeket igyekszik közös nevezőre hozni, hogy azután felfejtse azt a tör­vényt, amely szerint hasonlóképpen szerveződik e különböző jelenségek szerkeze­te.” Uő., „A magyar költészet az én nyelvemen beszél", 169. 198 / Smid Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom