Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Balogh Gergő: Élni annyi, mint ellenállni

megidézi az állam mechanikus elgondolását és az államgépezet alkatrészeként értelmezett polgár nagy múltú hagyományát. Az állam mechanikus modelljének - amely, mint Franz Kafka művei és Hannah Arendt emlékezetes elemzése30 óta tudjuk, a 20. századi személytelen bürokratikus apparátusként felfogott, ezért egyfajta morális szürke zónaként értelmezhető államnak az alapmodellje is - hatástörténeti karrierje a modern állam- és politikaelmélet egyik legnagyobb hatású művéhez, Thomas Hobbes 1651-es /.ev/otónjához köthető. Hobbes értekezése már a könyv címoldalán látható képpel is a politikai test, vagyis a Leviatán köztes állapotát hangsúlyozza.31 A Levia- tán alakja - amely a modern államelméletek egyik paradigmájaként a politikai közösség megalkotását eszkatológiai távlatba helyezte (a Leviatán helyébe Isten nagyon is földi országa kell, hogy lépjen)32 - Hobbes-nál egyszerre lesz „a mechanikus szerkezet, a halandó isten, a mesterséges ember és a szörnyszerű állat"33 megtestesülése. A politikai test ezen formája magában foglalja az alattvalókat, és a felhatalmazott, vagyis a politikai test tekintetében reprezentatív szuverén irányítása alatt áll. Az alattvalók tehát a Leviatán alkotóelemeiként, vagy másként: alkatrészeiként, sőt, a politikai test szervi összetevőiként gondolhatok el.34

Mivel azonban a Leviatán szuverénje, ahogy azt már Carl Schmitt kiemelte, maga is csupán „puszta alkotórésze" a politikai testnek,35 Szabó Lőrinc versének énje a szuverén e 17. századi figurájánál jóval hasonlóbbnak mutatkozik az ember által alkotott „lelket" - vagyis a szuverént - magát is inkorporáló Leviatánhoz, a „halandó istenhez". Az „én többet kérek: azt, hogy a / sorsomnak alkatrésze légy"

30 Lásd: Hannah Arendt, Eichmann Jeruzsálemben. Tudósítás a gonosz banalitásáról, ford. Mesés Péter - Pató Attila, Osiris, Budapest, 2001, 315-323. Különösen: 317.

31 A kép megalkotásában feltehetőleg Hobbes maga is részt vett. Vö. Noel Malcolm, Aspects of Hobbes, Oxford, New York, 2002, 200-201.

32 Lásd ehhez: Giorgio Agamben, Stasis. Civil War as a Political Paradigm, ford. Nicholas Heron, Stanford UP, Stanford, 2015, 58-69.

33 Balogh László Levente, Az erőszak kritikája, Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2011,71.

34 Vö. Thomas Hobbes, Leviatán vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma /., ford. Vámosi Pál, Kossuth, Budapest, 1999, 69.

35 Carl Schmitt, Der Leviathan in der Staatslehre der Staatslehre des Thomas Hobbes. Sinn und Fehlschlag eines politischen Symbols, Klett-Cotta, Stuttgart, 20 033 [1938], 54.

172 / Balogh Gergő