Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Balogh Gergő: Élni annyi, mint ellenállni
azt a költemény újabb értelmezései is kiemelték15 - a versben a zsarnokság és az áldozati lét a hozzájuk konvencionálisán társított indexek motiválatlanságát felszínre hozva nemcsak az öröm(/zsarnok- ság) és a kín(/áldozatiság), hanem a kín(/zsarnokság) és az öröm(/ áldozatiság) attribútumaival is érintkeznek, vagyis ebben a különös versben a zsarnokot zsarnoksága éppúgy megköti, mint a Másikat, aki, mivel létével, megszólíthatóságával lehetővé teszi mindezt, végső soron az én feletti uralom egy formáját létesíti. Ez a viszony a Te meg a világban máshol is feltűnik. Az Egy asszony beszél például az őr és a rab kapcsolatát írja le ekként („Lennék a rabja, - de nem, hisz az őr / szintén rab egy kicsit."). A Semmiért Egészen esetében, ahogy az a kötetben máshol is megfigyelhető, tehát sokkal inkább beszélhetünk a társas lét, a politikai-etikai normatíváit megszabó konvenciónak a khiasztikus felbontásáról, mintsem egy, csak a megszólítót zsarnoki és csak a megszólítottat áldozati (vagy tárgyi)16 szerepben megjelenítő egyszerű hierarchikus viszonyról. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a vers egyértelműen kísérletet tesz egy ilyen viszony kiépítésére. Szabó Lőrinc költészetében persze ez sem példa nélküli: az eredetileg 1922-ben megjelent Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol című vers átdolgozott változatában is egy, a Semmiért Egészenben színre vitthez nagyon hasonló viszony körvonalazódik („Az ellentétem kéne, az, aki / nem követel semmit cserébe, a / teljes biztonság, az önvád alól / felmentő, szent, jókedvű, igazi önzetlenség"). A Semmiért Egészen legalapvetőbb ellentmondása abban rejlik, hogy miközben a versbeszéd megszólaltatója a költői nyelv perfor- matív erejében bízva a Másik feletti uralom egy, a magyar versirodalomban példátlan intenzitású - mindazonáltal botrányos17 - formáját kívánja létesíteni, éppen az ezt a műveletet megalapozni hivatott ver15 Vö. Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc pályaképe, Osiris, Budapest, 2001,101. Vö. Kulcsár Szabó, A „szerelmi" líra vége..., 258. 16 Vö. Borbély Szilárd, A Guminő. A lírai szerelem és a rugalmas (plauzibilis) jelentés, Alföld, 2002/6, 54; 60. 17 „Avers azonnal óriási hatást váltott ki, szüntelenül szavalták, idézték, másolták, prózában és versben és magánlevelekben polemizáltak vele." Szabó Lőrinc, Vers és valóság. Bizalmas adatok és megfigyelések, Osiris, Budapest, 2001, 62. Élni annyi, mint ellenállni /167
