Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Balogh Gergő: Élni annyi, mint ellenállni
snyelv fordul a beszélő ellen.18 Szabó Lőrinc versének nyugtalanító volta azonban messzebb is mutat ennél. Az egyszerre provokatív és invenciózus költemény nemcsak az én és a te alakzatainak a szerelmi költészetben való egymáshoz tartozását mint romantikus örökséget19 értékeli át alapvetően,20 hanem az élet feletti szuverenitás kérdéseit is élesen exponálja. Az életnek, szigorúbban véve a Másik életének és az afeletti uralomnak a kérdése, amely nem egyszer jelenik meg lényegi pontokon a versben, maga is a fenti rendbe tagozódik. A Másik élete a költői nyelv performatív ereje alá rendelt entitásként pedig - mivel az én megalkotása Szabó Lőrincnél ekkor már nem lehet a versnyelven túli instanciák függvénye21 - az én alakzatának konstitutív tényezőjeként válhat olvashatóvá. A költemény által színre vitt viszony értelmezéséhez kulcsfontosságúak nyelvének azon performatív aktusai, amelyek - Hannah Arendt kifejezését itt kölcsönvéve - a „totális uralom" [total domination] megteremtésére irányulnak. Arendt a totális uralom lehetőségfeltételeinek leírása során annak létesüléséhez három szükséges fázist különböztetett meg: 1. „Az első létfontosságú lépés a totális uralomhoz vezető úton a jogi személy kiölése az emberből [to kill the juridical person in man]."22 2. „Az élőhalottak [living corpses] előkészítésének következő döntő lépése a morális személy megy- gyilkolása az emberben [the murder of the moral person in man]."23 18 Vő. KulcsAr Szabó, A „szerelmi" líra vége..., 250. 19 Vö. Lőrincz Csongor, Líra, kód, intimitás. A szerelmi költészet néhány kérdése Adynál és Szabó Lőrincnél = Uő., A költészet konstellációi. Adalékok a modern líra történetéhez és elméletéhez, Ráció, Budapest, 2007,86-87. 20 Vö. Kulcsár Szabó, A „szerelmi" líra vége..., 245. Továbbá: Lapis József, Az elmúlás poétikája. A haláltapasztalat esztétikai közvetítettsége a két világháború közötti magyar költészetben, Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2014, 225-227. 21 Kulcsár Szabó Ernő, A kettévált modernség nyomában. A magyar líra a húszasharmincas évek fordulóján = Uő., Beszédmód és horizont. Formációk az irodalmi modernségben, Argumentum, 1996, 48. 22 Hannah Arendt, A totalitarizmus gyökerei, ford. Braun Róbert - Seres Iván - Erős Ferenc - Berényi Gábor, Európa, Budapest, 1992, 539. A fordítást, ahol szükséges volt, minden esetben az alábbi kiadás alapján módosítottam: Hannah Arendt, The Origins of Totalitarism, Harcourt Brace & Company, San Diego - New York - London, 1979 [1958]. (A továbbiakban: OT, oldalszám.) (Of, 447.) 23ARENDT, A totalitarizmus gyökerei, 544. (OT, 451.) 168 / Balogh Gergő
