Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Balogh Gergő: Élni annyi, mint ellenállni

megállapítását alapul véve - mely az életműnek a „más test'-hez fűződő, a Harc az ünnepérttő\ (1938) átalakuló kapcsolatát emeli ki - a „testem" és a „másik test" viszonyának módosulása akár az életművet két szakaszra hasító elmozdulásként is értékelhető.'2 Másfelől az 1920-as és az 1930-as években - hiába az individualitás és a test mély összetartozása - nem állítható, hogy Szabó Lőrinc költészetében az életet mint a Másik vagy a saját létesülésének alapját valamiféle szentség aurája övezné. Sőt, a Semmiért Egészennel mint az ebből a szempontból paradigmatikusnak tekinthető verssel a szerző egy szinten, mint arra a vers körüli apologetikus értelmezői gesztusok közvetve rámutattak,12 13 emlékezetes módon töri meg a felvilágosult európai kultúrának a kanti etika felől értett - már szóba hozott - hagyományát. Szabó Lőrinc ebben a költeményében az életet olyan poétikai-retorikai koordinátarendszerbe írja, amelyben annak értékéről és státuszáról már csakis az én és a te viszonyát létesítő és szüntelenül újraíró versnyelv határozhat. Az élet feletti szuverenitás kérdése ekként a költői nyelv dimenziójába helyeződik át, eminens esetét nyújtva annak, amit a biotörténelem, a biohatalom és a biopolitika mintájára jó szívvel biopoétikának nevezhetnénk.

(A totális uralom)

A Semmiért Egészén ben az „uralom és rabság reciprocitásának Szabó Lőrincnél jól ismert"14 képlete elsősorban abban áll, hogy - amiként

lik a lélek". Kettős látó a huszadik századi lírában. Szabó Lőrinc „rejtekútja" Ráció, Budapest, 2015, 43. Hasonló megállapításokra jut Rába György is: Rába György, Szabó Lőrinc, Akadémiai, Budapest, 1972, 79; 84; 93. Baránszky-Jób László szintén: Baránsz- ky-Jób László, Szabó Lőrinc = Uő., Élmény és gondolat, Magvető, Budapest, 1978,128. Kulcsár-Szabó Zoltán monográfiájában az élet motívuma két fejezetben is visszatérő téma: Kulcsár-Szabó, Tükörszínjátéka agyadnak..., 32-90. Sőt, Szabó Lőrinc kései versei Nagy Csilla szerint már „a szerelem és a test elválaszthatatlanságát" viszik színre. Vö. Nagy Csilla, Dinamikus erőtér. Test- és szubjektumtapasztalat Szabó Lőrinc költészetében, Irodalmi Szemle, 2017/12,32.

12 Kabdebó, Szabó Lőrinc és a test, 256.

13 Vö. Kulcsár Szabó, A»szerelml" líra vége..., 239.

14 Kulcsár-Szabó, A gondolkodás háborúi..., 230.

166 / Balogh Gergő