Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kulcsár-Szabó Zoltán: A (túl)élő üzenete

erőszakos eseményként teremtene alapot egy morális példázat (vagy éppen a téves moralizálásról előadott morális példázat) számára. „A tapintásban ugyanis - írja Maurice Merleau-Ponty - még közelebb van egymáshoz vallató és kivallátott."11

Akárhogy is, a Te meg a világ személyiségfelfogásának fenti előfeltevéseiből az is következik (erről a kötet számtalan darabja tehet tanúbizonyságot), hogy az önmagát testként is megélő én önmaga számára is, mondhatni befelé is megkettőződik: a test önmagához képest is külső. Leválva hátramaradhat, üres váza vagy nyoma lehet egy (múltbeli) létezésnek, mint az egércsontváz a fentebb már említett költeményben, vagy mint a szamártövis, amely (aki?) „holt őrként" cövekel le az egykorvolt élet helyén. Másfelől valamiféle börtön is, vagyis - mint a Szamártövisben - ebben az értelemben is őr, befelé őr, őre önmagának (ami felidézheti az egércsapda „befelé fordult tőreit" is Egy egér halálára rekvieméből), amit a növény leírásának stratégiái a versben rendre oly módon hangsúlyoznak, hogy díszként („Lilabóbitás útszéli gyom, / árokpart árva éke", „sivatag utak éke") vagy harci öltözetként („talpig fegyverbe öltözöl", „torzonborz vérte- zetedben", „páncélt") ragadják meg és választják le valamiféle ezek mögött rejtőző testről a növény külső megjelenését. Szabó Lőrinc egyfelől kétségkívül nem áll ellen annak a (retorikai) késztetésnek, amely az ábrázolt és megszólított növény antropomorfizálása és így a példázatos vagy allegorikus önmegjelenítés számára nyit utat (például - Helmuth Plessner terminusait kölcsönvéve - excentrikus pozi- cionalitást tulajdonít a növény nyitott pozicionalitásának),12 és ennyiben a Szamártövis szövegében is működni látszik a Giorgio Agamben által „antropológiai gépezetnek" nevezett diszkurzív mechanizmus,13

wer da Blumen pflücken geht, / Die Distel nimmt er nicht." - Die Distel), akinek egy elbeszéléskötete egyébként Szabó Lőrinc könyvtárában is megtalálható, vö. Szabó Lőrinc könyvtára, II., szerk. Buda Attila, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2006, 213.

11 Maurice Merleau-Ponty, A látható és a láthatatlan, ford. Farkas Henrik - Szabó Zsig- mond, L'Harmattan, Budapest, 2006,151.

12 A fogalmakhoz és viszonyukhoz lásd Helmuth Plessner, Die Stufen des Organischen und der Mensch. Einleitung in die philosophische Anthropologie = Uö., GS, 4, Suhrkamp, Frankfurt, 1981,360-365.

13 Giorgio Agamben, The Open. Man and Animal, ford. Kevin Attell, Stanford UP, Stan120 / Kulcsár-Szabó Zoltán