Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Nagy Csilla: „...hullám csak a tavon"

alapvetés (ne ölj), illetve a mindezt adott esetben felülíró törvény (amit az adott hatalom engedélyez, azt meg szabad tenni) világos hierarchiát mutatnak, amely természetesen a társadalom működésének példázataként is értelmezhető.

Ezekben a versekben az emberi és állati, sőt isteni minőségek elválasztása nem ütközik akadályba, annak ellenére, hogy a korporális hasonlóság (ezzel együtt közvetve az evolúciós kapcsolódás) kérdése és a két kategóriát érintő etikai kódok implicit módon tematizálód- nak. Máshol azonban az animális közösségek létformája mintegy példázatként szerepel. Itt nem az állat antropomorfizálódik és tűnik fel humán attribútumokkal felruházva, hanem épp ellenkezőleg, az egyén ismeri fel saját jellemének, identitásának animális szegmensét az állati közegben és attitűdben. A Lecke (I. 616.) a tápláléklánc működését szűk fókusszal mutatja fel, a vers beszélője a megfigyelője a hernyó és a gyík harcának, de egyúttal akaratlanul résztvevőjévé is válik annak, hiszen a gyík számára az ember mint erősebb ragadozó tűnik fel: „Falta a hernyót, és reszketve nézett, / falta a hernyót, s a talpamat figyelte, / a fejét, a nyakát, aztán az egészet, / az egészet egyszerre falta-nyelte, // az egész férget, a kétujjnyi, rángó / zöld húst, fuldokolt, ahogy szinte itta, / s közben a szeme rémült és vigyázó / kínban tapadt iszonyú lábaimra, // hogy mit csinálok." A Wild West Európa (II. 564-565, amely csak az 1926-os kötetben kapott helyett) az emberi civilizációt az állati életformával állítja párhuzamba, amikor a kapitalizmust vadászterületként ábrázolja, éstöbbé-kevésbé direkt módon utal a darwini evolúciós elmélet humanitásértelmezésére is: „Nagyvárosokban, a pénz / aszfaltozott vadászterületein / keresi az éltető / füvet az emberiség, / a véletlen csordája"13 (Kiemelés: N. Cs.)

13 Vö. például: „Az új fajok azáltal jönnek létre, hogy valami előnnyel rendelkeznek bizonyos régebbi formákhoz képest, ezért a legtöbb új változatot vagy kezdődő fajt a már uralkodó helyzetben lévő fajok fogják létrehozni, vagyis azok, amelyek amúgy is előnyben vannak a saját vidékük más életformáihoz képest. [...] Ez a folyamat gyakran igen lassan halad, mert az éghajlati és a földrajzi változásoktól függ, továbbá különös véletlenektől, meg az új fajoknak olyan különféle éghajlatokhoz való alkalmazkodásától, amelyeken keresztül kell haladniuk." Charles Darwin, A fajok eredete, ford, és előszó Kampis György, Neumann Kht., Budapest, 2004, 245.

104 / Nagy Csilla